41075. lajstromszámú szabadalom • Ajtózár

-3-vagy pedig más módon erősíttetnek meg. A 9. ábránál pl. a nyúlványok, meghajlított (m) peckeik Begélyével szögecseltetnek a dióra. Jelen találmánybeli ajtózárnál továbbá az ötlő lapos törzszsel bír, az ötlőfej pedig esákozással üregesre készül, és a bádogból vagy vaslemezből csákozott törzsre szögecsekkel vagy forrasztás útján erősíttetik meg. Ezáltal olcsó úton tartós ötlőt állíthatunk elő, amely azonfölül a zárba való illesztésnél csekély megmunkálást igényel. Az (al) ötlőfej ismert módon megfelelő alakra kivágott vagy kisajtolt bádogból kicsákozás útjáu állíttatik elő; épen így állítjuk elő az (a) törzset is a kellő falvastagságú bádogból vagy laposvasból. Az (al) fejnek az (a) törzsön való megerősítése, — amint azt az 1., 2., 4. és 6. ábi'.i mutatja — szögecseléssel történhetik, amennyiben pl. a fejrész oldalfalait (a2) nyúlványokkal látjuk el, amelyek az (a) törzs megfelelő furataiba hatolnak, és leszögecseltetnek. A törzs és fejrész összekötésére — amint azt a 3. és 7. ábra föltünteti, — egy (k) támasz is használható, amely (kl)nél van a törzsbe szögecselve, és amelyre a fej (k2)-nél szögecseltetik föl. A fejnek a törzsön való megerősítése forrasztás útján is történhetik, és az üreges fej természetesen más anyagból, pl. sárgarézből is készülhet. Jelen találmánybeli zárómű egy szögemelőből áll, mely egyik karjával megfelelő helyzet mellett a lenyomott ötlő talpa elé nyul, másik karja pedig egy retesszel van összekötve, mely a zár nyelvelőjén keresztül érő kerek vagy kétoldalt lerézselt fejjel bír, és amely rúgónyomás alatt a szögemelő szabad karját, a fejnek a nyelvelő elé való mozgása mellett az ötlőtalp elé hozza. A berendezés könnyen s biztosan működik, és a zár a zárómű reteszének lekereldtése, illetve kétoldalú lerézselése folytán úgy jobb, mint baloldalra nyíló ajtóknál alkalmazható. Az (a) ötlő törzse fölött célszerűen az (i) vezető pecken forgatható (h) szögemelő van elrendezve, amely szabadon levő karjának (hl) kiszögelésével az ötlőt, —- ha ez a 11. ábrán látható állásban van — benyomott helyzötében az (1) ötlőtalpnál fogva rögzíti. A (h) szögemelő másik karja (b2) csapszög segélyével köttetik az (o) reteszhez, amely (ol) lekerekített fejével a (p) nyelvelőből kissé kiáll, ha az ötlő visszanyomott helyzetben van. A retesz és szögemelő a (q) rúgó hatása alatt állnak, amely rúgó e részeket a 11. és 12. ábrában rajzolt állásba törekszik hozni. Ha az ajtó becsukása alkalmával az (ol) reteszfej ütközése következtében a retesz a zárba nyomatik, akkor a szögemelő egyidejűleg elfordul, miáltal a szabadon lévő karnak (hl) kiugrása (1) ötlőtalp előtt lenyom 3tik, és az Ötlő ezáltal szabad lesz, úgy, hogy előugrik és — mint az a 12. ábrán látható — az ajtót zárja. Emellett a szögemelő és retesz kikapcsolt, ill. benyomott helyzetben az ötlőtalphoz szoríttatnak. Ha már most az ajtó nyitásánál a (b) dió megfelelő forgatása által az ötlőt a 11. ábrán látható helyzetbe ismét visszahúzzuk, akkor a (q) rúgó nyomása a (h) szögemelőt elforgatja, ami viszont az ötlő rögzítését és egyúttal az (ol) reteszfejnek kiugrását idézi elő, míg a dió a reá ható rúgó által a 11. ábrán rajzolt helyzetébe tereltetik vissza. Az eddig használt több rekesztővel bíró záraknál mindegyik rekesztő külön egy egy rúgó hatása alatt áll, és minthogy eme rúgok csekély szélességgel bírhatnak, használatkor könnyen törnek. Jelen találmánynál csak egy főrekesztőre hat a rúgó, míg a reteszállásoknak különös biztosítására szolgáló többi rekesztők rugóval nem bírnak, hanem a főrekesztő által állandóan a záróállásba nyomatnak. Az (r) pecken vezetett (n) retesz egy (s) rekesztő (sl) zárócsapjának a retesztörzs megfelelő kimetszésébe való fogódzása által ismert módon mindkét záróhelyzetében rögzíttetik. A rekesztő emellett a (c) rúgó nyomása alatt áll. Ezen főrekesztő és a retesz törzse között vannak a további (t) biztosítórekesztők elrendezve, melyeknek száma jelen példánál három. E rekesztők a retesz törzsében