41075. lajstromszámú szabadalom • Ajtózár

-3-vagy pedig más módon erősíttetnek meg. A 9. ábránál pl. a nyúlványok, meghajlított (m) peckeik Begélyével szögecseltetnek a dióra. Jelen találmánybeli ajtózárnál továbbá az ötlő lapos törzszsel bír, az ötlőfej pedig esákozással üregesre készül, és a bádogból vagy vaslemezből csákozott törzsre szöge­csekkel vagy forrasztás útján erősíttetik meg. Ezáltal olcsó úton tartós ötlőt állít­hatunk elő, amely azonfölül a zárba való illesztésnél csekély megmunkálást igényel. Az (al) ötlőfej ismert módon megfelelő alakra kivágott vagy kisajtolt bádogból ki­csákozás útjáu állíttatik elő; épen így állít­juk elő az (a) törzset is a kellő falvastag­ságú bádogból vagy laposvasból. Az (al) fejnek az (a) törzsön való meg­erősítése, — amint azt az 1., 2., 4. és 6. ábi'.i mutatja — szögecseléssel történhetik, amennyiben pl. a fejrész oldalfalait (a2) nyúlványokkal látjuk el, amelyek az (a) törzs megfelelő furataiba hatolnak, és le­szögecseltetnek. A törzs és fejrész össze­kötésére — amint azt a 3. és 7. ábra föl­tünteti, — egy (k) támasz is használható, amely (kl)nél van a törzsbe szögecselve, és amelyre a fej (k2)-nél szögecseltetik föl. A fejnek a törzsön való megerősítése forrasztás útján is történhetik, és az üre­ges fej természetesen más anyagból, pl. sárgarézből is készülhet. Jelen találmánybeli zárómű egy szög­emelőből áll, mely egyik karjával megfe­lelő helyzet mellett a lenyomott ötlő talpa elé nyul, másik karja pedig egy retesszel van összekötve, mely a zár nyelvelőjén ke­resztül érő kerek vagy kétoldalt lerézselt fejjel bír, és amely rúgónyomás alatt a szögemelő szabad karját, a fejnek a nyel­velő elé való mozgása mellett az ötlőtalp elé hozza. A berendezés könnyen s bizto­san működik, és a zár a zárómű reteszé­nek lekereldtése, illetve kétoldalú lerézse­lése folytán úgy jobb, mint baloldalra nyíló ajtóknál alkalmazható. Az (a) ötlő törzse fölött célszerűen az (i) vezető pecken forgatható (h) szögemelő van elrendezve, amely szabadon levő karjának (hl) kiszögelésével az ötlőt, —- ha ez a 11. ábrán látható állásban van — benyomott helyzötében az (1) ötlőtalpnál fogva rögzíti. A (h) szögemelő másik karja (b2) csapszög segélyével köttetik az (o) reteszhez, amely (ol) lekerekített fejével a (p) nyelvelőből kissé kiáll, ha az ötlő visszanyomott hely­zetben van. A retesz és szögemelő a (q) rúgó hatása alatt állnak, amely rúgó e részeket a 11. és 12. ábrában rajzolt állásba törekszik hozni. Ha az ajtó becsukása alkalmával az (ol) reteszfej ütközése következtében a retesz a zárba nyomatik, akkor a szögemelő egy­idejűleg elfordul, miáltal a szabadon lévő karnak (hl) kiugrása (1) ötlőtalp előtt le­nyom 3tik, és az Ötlő ezáltal szabad lesz, úgy, hogy előugrik és — mint az a 12. ábrán látható — az ajtót zárja. Emellett a szögemelő és retesz kikapcsolt, ill. benyo­mott helyzetben az ötlőtalphoz szoríttat­nak. Ha már most az ajtó nyitásánál a (b) dió megfelelő forgatása által az ötlőt a 11. ábrán látható helyzetbe ismét visszahúz­zuk, akkor a (q) rúgó nyomása a (h) szög­emelőt elforgatja, ami viszont az ötlő rög­zítését és egyúttal az (ol) reteszfejnek ki­ugrását idézi elő, míg a dió a reá ható rúgó által a 11. ábrán rajzolt helyzetébe tereltetik vissza. Az eddig használt több rekesztővel bíró záraknál mindegyik rekesztő külön egy egy rúgó hatása alatt áll, és minthogy eme rúgok csekély szélességgel bírhatnak, hasz­nálatkor könnyen törnek. Jelen találmány­nál csak egy főrekesztőre hat a rúgó, míg a reteszállásoknak különös biztosítására szolgáló többi rekesztők rugóval nem bír­nak, hanem a főrekesztő által állandóan a záróállásba nyomatnak. Az (r) pecken veze­tett (n) retesz egy (s) rekesztő (sl) záró­csapjának a retesztörzs megfelelő kimetszé­sébe való fogódzása által ismert módon mindkét záróhelyzetében rögzíttetik. A re­kesztő emellett a (c) rúgó nyomása alatt áll. Ezen főrekesztő és a retesz törzse kö­zött vannak a további (t) biztosítórekesztők elrendezve, melyeknek száma jelen példá­nál három. E rekesztők a retesz törzsében

Next

/
Oldalképek
Tartalom