41068. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes színű fényképekhez való fényérzékeny alátétek előállítására

mutatnak. Aszerint, amint az egyes szinek egymást födik, a következő színhatár sokat kapjuk: (r) vörös színű háromszögeket, (g) sárga háromszögeket, (h) kékhár romszögeket, ama helyeken, ahol két vonal kereszteződik (i) zöld háromszögieket, (o) narancssárga háromszögeket és (k) violaszínű háromszögeket. E háromszögek között teljesen színtelen (w) háromszögek és azonkívül szürke vagy fekete (v) háromszögek fekszenek, mely utóbbiak mindhárom vonal kereszteződéséből keletkeznek. A vörös, sárga és kék nyomtatás helyett narancssárgát, zöldet és violaszínűt is alkalmazhatunk, mikor is a kereszteződések helyein vörös, sárga és kék színek keletkeznek. Ha a fehér és szürke, illetőleg fekete háromszögek képződését, melyek a képnek természetes színekben visszaadását nem zavarják, hanem csak a rjikító színhatást csökkentik, el akarjuk kerülni, ezt űgy érjük el, hogy a vonatozások ne keresztezzék egymást. Az eljárás ekkor a következő: Először is az 1. ábrán látható vonalozást nyomtatjuk és pedig közönséges, színes, átlátszó nyomdafestékkel; azután rányomtatják az első vonalozást keresztező második vonalozást és pedig oly festékkel, melynek az elsőtől eltérően, az a sajátsága van, hogy a keresztezések helyén az első, aaáradékdús festéket letereli. A festék azáti&l nyeri ezt á sajátságot, hogy gumi, eukor, zselatin, enyv vagy más efféle anyag vizes oldatát adjuk hozzá és pedig cél| szerűen formaiinnal, timsóval vagy más effélével egyetemben. Az első vonalozást ^ alkotó zsíros festék a második vizes fes^ tékoldatot az első vonatozásról leszalasztja és ez a második vonatozás csakis az első vonatozás által nem érintett helyeken máig^" rad meg. Ily módon oly lemez keletkezik, mint azt a 4. ábra mutatja. Az (e) közbenső tere-Ip ket például erythrosin vizes oldatával fest-I. • hetjük be, minthogy ezt a festékanyagot sem a zBÍradékdús első, sem pedig a második vonatozás föl nem szívja. A lemez tehát háromszínű mozaiklapot képez. Egyenletes fölületelosztás elérése végett ajánlatos, ha az első nyomásnál oly vonalozást alkalmazunk, melynél az egyes vonalak közötti hézagtávolságok például kétszer oly szélesek, mint maguk a vonalak, miáltal a fölület egy harmada nyomtattatok meg, a második nyomtatásnál ellenben oly vonatozást alkalimiazunk, melynél a hézagok ép oly szélesek, mint maguk a vonalak, miáltal a nem nyomtatott kétharmad fölület fele, vagyis az egész fölületnek ugyancsak egy harmada nyomtattalak meg úgy, hogy a harmadik festékanyag számára ugyancsak megmarad az egész fölület egy harmada. Ily módon mind a három színt egyenletesen elosztjuk anélkül, hogy fekete vagy fehér mezők keletkeztek volna. Ha ily mozaikkal ellátott lemezt pankromatikus emulzióval vonunk be, akkor ismeretes módon egyszerű megvilágítás által a szűrőmozaikon keresztül a képet negativ gyanánt a kiegészítő színekben, vagy átnyomtatás által a természetes színekben nyerhetjük. Ha a fényképészeti rétegek a mozaikkal együtt lehúzhatok, a képeket tetszőleges alátétekre vihetjük át. A mozaikot, ha igen átlátszó, a talál- " mánybeli eljárás lényegének érintése nélkül, a pankromatikus rétegre is vihetjük föl, amit mindig, akkor kell megtenni, mikor át nem látszó alátétekkel, például fényképészeti papirossal dolgozunk. JEz esetben ajánlatos a fényképészeti rétegre először is egy vékony átlátszó réteget (zselatint, kollodiumot vagy effélét) fölvinni és erre azután rányomtatni a mozaikot. A kép fejlesztése e mozaikon keresztül történhetik, ami azonban meg is gátolható, ha a fejlesztés előtt a réteget lehúzzuk és miegfordítjuk. A negativ. képnek pozitívvá, vagy pedig a pozátiv képnek negatívvá való átváltoztatását ezen eljárásnál igen könnyen kikerülhetjük, ha a színes mozaikot igen kevéssé érzékeny fényképészeti rétegre, például másoló rétegre visszük föl és ezen legcélszerűbben lehúzható pankromatikus