41064. lajstromszámú szabadalom • Belső elégéssel dolgozó erőgép

helyettesítő hideg levegő nem csak azt gátolja meg, hogy a töltés idő előtt gyuladjon meg, hanem a szívólöketnél nagyobbmennyiségű éghető keverék beszívatását is lehetővé teszi, minthogy a henger és tartalmának alacsony hőmérséklete következtében a tüzelőanyag a hengerbe való beszívatásánál kissé vagy egyáltalában nem expandálódik. Sőt, a keverék hőmérsékletét és evvel térfogatát kisebbíthetjük is, ha pld. cBöppfolyós tüzelőanyag gyanánt petróleumot használunk és ennek hőmérséklete a karburátor elhagyása után nagyobb, mint a henger és tartalmának hőmérséklete a petróleum beszívatása pillanatában. Ezenkívül ha a hengerben levegő marad hátra, több tüzelőanyagot tartalmazó keveréket használhatunk anélkül, hogy az elégés hátrányos módon tökéletlenné válnék, mint abban az esetben, melyben a szívólöket kezdetén a hengerben nem levegő, hanem égéstermék van. Találmányom egy foganatosítási alakja a csatolt rajzon függélyes metszetben hatütemű gép esetére látható. Eme rajzon (A) a keverék, (B) az öblítőlevegő beszívatására szolgáló szelep, (C) a kifúvatószelep, (D) az (A'B'C') szeleporsókat mozgató vezértengely, mely az (E) főtengely három fordulata alatt végez egy fordulatot. Tegyük föl, hogy az (F) dugattyú a rajzon látható helyzetében kifúvató löketét épen befejezte, tehát a henger légköri nyomás alatt álló, meleg égésterményekkel van töltve. A most következő löketnél a vezértengely nyitja a (B) szelepet és ezt a következő löket végéig (két löket alatt) nyitva tartja. Eme két löket alatt tehát a (B) szelepen és a (G) csőcsonkon bizonyos mennyiségű hideg levegő jut be a hengerbe és távozik ettől, minek következtében a kifúvatósüelep, a henger és dugattyú lehűl. A henger elégési tere ekkor a löket vége felé aránylag hideg levegővel van töltve, mely az előző löketekből hátramaradt égéstermékeket alig tartalmaz. • A következő kifelé löket közben az (A) bebocsátó szelepet nyitja a vezérmű a (H) emelő közvetítésével és ezt a löket végéig nyitva tartja. Ekkor a hengerbe az (A) Bzelepen és az elgázosítótól jövő (J) vezetéken éghető keverék jut be, mely a közvetlenül a dugattyú mögött levő tiszta levegőt éri és evvel keverődik. A most következő befelé löketnél megy végbe a töltés komprimálása, a löket végén pedig valamely alkalmas módon a gyújtás, amikor az expandálódó égéstermékek a dugattyút ismét kifelé hajtják, végül a hatodik és utolsó löket akifúvató löket,melynél az égéstermékek a vezérmű által nyitva tartott (C) szelepen és (J) vezetéken át távoznak. Az elágazó és a (B) és (C) szelepekkel fölszerelt oldaltérben levő levegő az éghető keverékkel nem keverődik, hanem hőfelvétel által ritkításra és a kezdeti nyomás csökkentésére szolgál, a középnyomást pedig a munka löket közben nagyobbítja, amennyiben a lekötött hőt a munkát végső gázoknak visszaadja é3 ezek tökéletes elégését biztosítja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hatütemben dolgozó belső elégésű gép külön öblítő szeleppel, azáltal jellemezve, hogy az elégetötér egy része a dugattyútól és a tulajdonképeni hengertől oldalt, a beáramló éghető keverék pályáján kívül van elrendezve. 2. Az 1. alatt védett, hatütemű belső elégéssel dolgozó gép egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve^ hogy a kifúvató és szívólöket közben hideg levegőt szív be, melyet csak részben hajt ki úgy, hogy a hengerben hideg levegő maród hátra, melynek csak egy része keverődik az éghető anyaggal. 3. Az 1. alatt védett, hatütemű, belső elégéssel dolgozó gép egy foganafcwftásr alakja, azáltal jellemezve, hogy a Krf Étvató és öblítő szelep az elégető térnek oldalt fekvő részében, egymással szemben van elrendezve. (Igrajaiftg melléklettel.) nWLW «*»a*nrTj<MA»*t nyomdAm WMfMTBt .