41063. lajstromszámú szabadalom • Folyadékmérleg

— 2 -egyszerűen történjen, tételezzük föl, hogy a készülék csak egy.(A) areométerből és egy (B) tartányból áll (1. ábra), továbbá, hogy (S) a folyadék fajsúlyának legnagyobb értékét, (q) az areométer állandó súlyát és (Q) az egyenként lemért folyadékmennyiségek állandó súlyát jelöli. A (B) tartány és az (A) areométer, tekintettel összeműködésükre, oly módon szerkesztetnek, hogy a folyadékfölszín, (8) fajsúly és a (B) tartányban levő (Q) mennyiség mellett, tekintettel a folyadékon úszó (A) areométerre, éppen azon vízszintes síkban fekszik, mely a (b, h) széleken (1. ábra) át fektethető. A testek úszásának ismert törvénye szerint, az (Á) areométernek a (b, h) fölszín alatt fekvő része-g-térfogattal bír, a folyadékteret foglal el. o 5Í! tehát a (B) tartány azon részének térfogatát fejezi ki, mely a (b, h) fölszín alatt fekszik, ezen részt (b, c, d, e, f, g, h) jelöli. Az (A) areométernek és a (B) tartánynak a (b, h) fölszín fölött levő része, az alsó részhez képest sokkal kisebb és állandó keresztmetszettel bírnak, amint az areométereknél és mérőtartányoknál, a mérésnél megkívánt pontosságra való tekintettel, rendszerint szokásos. Hogy az (\) areométer a (B) tartán nyal kisebb fajsúlyú folyadék mérésénél ís összeműködjék, az (1, 2, 8, 9) és az (a, b, h, i) rész oly módon van elrendezve, hogy e két rész vízszintes keresztmetszete p: 'P—p) =q: Q arányt adja, mimellett p az (A) areométerhez tartozó rész keresztmetszetfölületét és P a (B) tartányhoz tartozó rész keresztmetszetét jelöli, ezen képletből Q -{-1, azaz a lemért fo-(Q-q) vagy - q lyadékmennyiség fölszínében a tartánykereszmetszetnek az areométer keresztmetszetéhez való viszonya egyenlő a lemért .folyadékmennyiségnek az areométerhez való viszonyával +1. Az (A) areométer oly módon van szerkesztve, hogy egy a fajsúlyú folyadékba egészen legfölső széléig bemerül. Az areométernek egyes S fajsúlyú folyadékba való bemerülési különbségét q q a vagy p Ss (1) fejezi ki. Ezzel szemben a (B) tartány oly módon van szerkesztve, hogy az s fajsúlyú folyadék Q mennyisége a tartányt, tekintettel az ebben úszó (A) areométerre, az (a, i) szélig kitölti. Ugyanazon Q folyadékmennyiség fölszín magasságának különbségét s és S fajsúly mellett s 8 P-p fejezi ki és P=p. QÍ9- behelyezése után •i x ®=± (2) p Ss w értéket kapjuk. Minthogy a (2) érték egyenlő az (1) értékkel, ennélfogva beigazoltatott, hogy az (A) areométer legfölső széle a (B) tartány legfölső (a, i) szélével egy színbe kerül, az az más szóval, amily mértékben az (A) areométer az S fajsúlyú folyadékban, mélyebbre sülyed, mint az S fajsúlyú folyadékban, ugyanoly mértékben emelkedik magasabbra az s fajsúlyú Q folyadékmennyiség fölszíne, mint az S fajsúlyú Q folyadékmennyiség fölszíne úgy, hogy az (A) areométer a (B) tartányhoz képest mindkét esetben ugyanazon magasságban helyezkedik el, A keresztmetszetnek különleges esetekben való kiszámításánál természetesen a főtartánnyal közlekedő tereket és az areométeren kívül a folyadékba merített tárgyakat gondosan figyelembe kell venni. Minthogy továbbá világos, hogy a fönt megadott módon kiszámított értékek egyáltalán nem váltojspals, 9 értéket más