41042. lajstromszámú szabadalom • Újítás alakos köveken vasúti átjárókhoz

Megjelent 1908. évi február hó 14 én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 41042. szám. V/a/l. OSZTÁLY. Újítás alakos köveken vasúti átjárókhoz. GROSS VICTOR GYÁROS SCHNEIDEMÜHLBEN. A bejelentés napja 1907 március hó 24-ike. Jelen találmány tárgya újítás vasúti útátjáróknál használt alakos köveken, mely abban áll, hogy a kis kövezetkövek helyett mesterséges gránitból való nagy alakos köveket rakunk az utaktól átszelt vágányok közé. Ezen újfajta alakos köveknek olyan alakjuk van, hogy a vágányokon való áthajtás közben a kocsi lehetőleg gyönge lökést szenved. Az összeköttetés az alakos kövek és a vasúti fölépítmény között olyan, hogy a sinek hosszanti kitérj eszkedés3 nincs meggátolva. Minthogy a mesterséges gránitból való alakos kövekből kis darabok le nem repedeznek, ily darabok a vágány nyomába be nem eshetnek és így ezen utóbbinak porral való el tömőd ése is biztosan meggátolta tik. A mellékelt rajzon a találmánybeli alakos köveknek két kiviteli alakja van föltüntetve, és pedig az 1. ábia a mesterséges alakos kövekkel teljesen kirakott vágány keresztmetszete, a 2. ábra egy más fémpeckekkel ellátott kiviteli alak hosszmetszet^ a 3. ábra az utóbbi kiviteli alak fölülnézete. Vasúti útátjáróknál eddig a vágányok között egyszerű kövezést alkalmaztak, mely mellett nagy közlekedéssel bíró utaknál a vágány nyomának veszélyes eltömődése gyakran bekövetkezett, jelen találmány szerint viszont mesterséges gránitból való, lehetőleg nagy lapokat alkalmazunk a sinek közének és közvetlen szomszédságának kitöltésére. Ezen (a) mesterséges gránitlapokat jó kavicson a (b) habarcságyazatba helyezzük, és pedig úgy, hogy a (c) sinek mellett még egy kis hézag maradjon, a vasútikerék koszorúkarimája számára pedig magán az (a) lapon az (e) kivágást alkalmazzuk. A középvonal felé gyöngén emelkedő, a sinek felé kissé sülyedő nagy lapok fölülete barázdálva, bordázva, hullámosítva vagy másképen alakítva lehet, hogy nehéz járművek áthaladásánál az igavonó állatnak kellő támasztékot nyújtsanak. A 2. és 3. ábra szerinti kiviteli alaknál helyenkint (d) peckek vannak a mesterséges gránitlapoknak a sinek mentén lévő faszegélyébe erősítve. Ezen (d) peckek az (a) alakos kövek és a (c) sinek közötti távolságot szabályozzák, amennyiben a sín gerincébe ütköznek, de a sinekkel összeköttetésben nincsenek és ilyképen a sinek szabad tágulását nem gátolják. " Az újfajta alakos kövek nagyságát célszerűen úgy választjuk, hogy harántirány-