40987. lajstromszámú szabadalom • Szivarkészítőgép

- s -nél a formaüreget képező csészék közé a tömörítő dugattyú szorosan beleillik és így a pólya is szorosan kitölti a formaüreget, akkor, mikor a legalsó forma alsó részét a fölső részétől egész hosszán egyszerre választanok el, a pólya és a mozgó részek között hirtelenül beszívott levegő a pólyákat könnyen megrongálhatja. Ezért célszerű, ha a részek elválasztását egymástól az egyik oldalon előbb kezdjük mieg, mint a másikon. Ezt a célt könnyen elérhetjük azáltal, hogy a (10) nyújtványok működési fölületét megfelelően alakítjuk, nevezetesen akként, hogy a forma amaz oldalán, melyen a részeket előbb kell' elválasztani, a nyújtványok előbb jöjjenek működésbe, mint a másik oldalon. A nyújtványoknak ez a szerkezete a 11. ábrán látható, amennyiben a rajztól kitűnik, hogy a baloldalt fekvő nyújtványnak működési fölülete a legalsó forma alsó részéhez közelebb esik, mint a jobboldali nyújtványé, miért is a forma alsó része a fölső résztől baloldalt előbb fog elválni, mint jobboldalt. A forma két része a 12. ábrán egymástól teljesen elválasztva látható. Ha a gép a formát ily módon kinyitotta és a formában lévő pólyákat kiemelte, a (2) támíasztékok ellenkező irányú elmozdulása következtében a forma ismét záródik. A mégrajzolt gépnél a (2) támasztékok mozgását a (27) hajtórúd idézi elő, mely a (4) szánt !a (28 29) szögemelő egyik' (28) karjával köti össze; ez a szögemelő ia (30) csap útján a gépálivány (33) csapjára ágyazott (31 32) szögemelő (31) karjával van összekötve (2. és 3. ábra), míg a (32) kar az előbb említett (21) excenterkorong hornyába fogódzó (34) vezetődarabbal vall fölszerelve. A (28 29) szögemelő (29) karját a (31 32) szögemelő (32) karjával (35) rúgó köti össze. Rendes viszonyok között a (31 32) szögemelők mozgása a formák nyitását es zárását idézi elő a föntebb leírt módon, ha azonban valamely pólya véletlenül a forimában maradt, vagy ha a foríria csukásánál a forma részei nem találkoznak a kellő helyzetben egymással, a (35) rugók engednek és meggátolják, hogy a forma vagy valamely evvel kapcsolt rész eltörjön. A megrajzolt foganatosítási alaknál a pólyák eltávolítására a formákból (36) peckek vagy tűk vannak alkalmazva (4—7. ábra). Emié peckek vagy tűk a két (38) nyújtványpárral ellátott (37) harántrúdon vannak alkalmazva, mindegyik nyújtványpár rövid (39) harántrúd útján van összekötve, melyen a négyszögletes (40) vezetődarab van alkalmazva. Eme (40) vezetődarabok (lásd az 5. ábrát) a (42) karok (41) hasítékaiban vannak vezetve, a karok pedig a (44) csapágyakba ágyazott (43) tengelyre ékelve. A (40) vezetődarabokat a (45) rugók rendesen a (41) hasítékok fölső részében tartják. Hogy a (36) tűk a formában lévő pólyákat fölszúrhassák, eme pólyák felé mozgást kell végezhetniök. A megrajzolt gépnél a tűk annak következtében mozoghatnak a formák felé, hogy a (44) csapágyak a gép oldalkereteit összekötő (47) asztal hornyaiban vezetett (46) szánra vannak szelelve, a szán pedig a (49) hajtórúd útján egy (48) karral van összekötve, mely kar a gépen harántirányban végignyúló (50) lúdon van ágyazva (1—3. ábra). A (48) karra ágyazott (51) görgő az előbb említett (22) tengelyre ékelt (52) korong excenterbornyába fogódzik (1. és 2. ábra). Mikor a tűk a pólyákat fölszúrták, azok oly mozgást végeznek, hogy a pólyákat a formákból kiemelhessék. Minthogy eme tűk valamivel rövidebbek, mint a pólyák és a pólyák a csúcsuknál, tehát amia végükön a legtörékenyebbek, mely végükön azokat a tűk némi merevítik, továbbá minthogy a pólyák rendesen szorosan be vannak a formákba sajtolva, a pólyák igen könnyen megsérülhetnének és a tűk végénél, vagy ennék közeiébein eltörhetnének, ha a pólyákat csúcsukkal emelnők ki először a formából. Célszerűbb ezért, ha a pólyákat vastagabb végükkel emieljük ki először és ebből a célból a megrajzolt gépnél a tűket tartó (37) rudat a föntebb jelzett módon rugalmasan ágyazzuk, a gép-