40938. lajstromszámú szabadalom • Szivarkagyártógép

mozgását alkalmas áttevés útján kapja és a (Bl) forma hornya fölött van elrendezve úgy, hogy a papír szélével érintkezésbe jön és ezt ragasztóanyaggal láthatja el. E ponttól kezdve, a forma túlnyúló (II) része fokozatosan visszahúzódik (2. ábra), míg- a másik (Jl) rész megfelelő arány­ban nagyobbodik, hogy a papírnak ragasztó­anyaggal ellátott szélét a dohánygöngyö­legre szorítsa és azt ilykép a papir má­sik szélével szilárdan öslszekösse. Végül az (II) és (Jl) részek egyesülnek tigy, hogy, mint ezt a 10. ábra mutatja, a pa­pírba bezárt dohánygöngyöleg körül csa­torna képződik, mely utóbbit részben az (X) szalag veszi körül. Mivel az (U) pa­piiszalag szélesebb, mint az (X) szalag, a ragasztóanyaggal ellátott papír szél az (X) szalaggal nem jut érintkezésbe, midőn az a papír másik széle fölé hajlíttatik. A 11. és 12. ábrák az (A3) tűt ábrázol­ják, miely arra szolgál, hogy a szivarkák leragadását biztosítsa és fölválását meg­gátolja, ill. a fölös mennyiségű ragasztó­anyagot eltávolítja. Ezen cél elérésére ék­alakú tű a forrnia hornya fölött olyképen van elrendezve, hogy ennek hegye gyako­rol először nyomást az előre mozgó szi­var kaszalagra és pedig ennek közepére; ezen nyomás azután, a tű növekedő mé­retei folytán a szalag teljes szélességére kiterjed úgy, hogy ezáltal a ragasztóanyag fölöslege teljesen eltávolíttatik és a sza­lag egyenletes nyomás alatt tartatik, míg a ragasztóanyag jól le nem ragad. Ezen berendezés minden olyan kellemetlenséget, minő az ismert gépeknél gyakran előfor­dul, kiküszöböl. A (Bl) formát elhagyva, az abban ala­kított végnélküli szivarkaszalag az (X) sza­lag közvetítésével az (Y) csigához jut, ahonnan a lengő (Ll) tartó kifelé. táguló (KI) nyílásába kerül (1., 2. és 13. ábrák); ezen (Ll) tartó a tölcséralakú (J2) és egyenes (J3) szájrészből áll. A két (J2) és (J3) szájrész középtengelyükkel párhuza­mos (K2) kapcsolótest segélyével van egy­mással összekötve, mely a lengő szerke­zet támasztójaként szerepel. A végnélküli szivarka a (J2) és (J3) szájrészek vagy hüvelyek között kellő hosszúságban levá­gatik. Hogy emellett a burkoló papír be ne szakadjon, erre a következő berende­zés szolgál. A gép állványzatára (12) tartó van erő­sítve, melynek oldalsó (F4 F7) karjaiban (F2) és (F3) himbák (G2) és (G3)-nál csuk­lósan vannak ágyazva, niimellett a him­bák szabad végei az (L2) rúd segélyével olyképen vannak csuklósan összekötve, hogy ezáltal himba-parallelogramm kelet­kezik (13. és 14. ábrák). Az (L2) rúdra van a csőalakú (Ll) tartó ágyazva oly célból, hogy ennek tengelye a lengő mozgásnál a forma tengelyével mindig párhuzamos ma­radjon, hogy pedig az említett tengelyek helyzetében nagy különbségek ne jöhesse­nek létre, ezért az (F2 F3) himbákat meg­lehetős hosszúakra készítjük. Az (L2) rúd és az (F2) himba között az összekötő csa­pon (M2) emelő vagy vonórúd van meg­erősítve, melynek szabad vége az (Sl)rúd kampószerűen behajló, réssel bíró végében vezetett (N2) csappal van ellátva. Az(Sl) lúd segélyével a himba-parallelogramm a következő módon lengethető ki. Az (S2) főtengelyre (C3) fogaskerék van erősítve (2. ábra), mely a kis (D3) fo­gaskerék közvetítésével egy másik, az(S3) haránttengelyre -erősített (E3) fogaskere­ket hajt. Ezen (S3) tengely közelítőleg a gép teljes szélességén át vonul és másik végére (D2) kúpkerék van erősítve (13. és 14. ábrák), mely egy másik (E2) kúpke­rékkel kapcsolódik. Az utóbbi függélyes (Wl) tengelyre van ékelve, melyre (A2) forgattyúcsap van erősítve (1. ábra). Ezen forgattyúcsap a (Wl) tengellyel párhuza­mos (VI) tengelyre erősített (B2) forgaty­tyúcsappal (C2) rúd útján van összekötve. Eme két függélyes (Wl és VI) tengely fölső végén (TI) és (Ul) hajtóforgattyúk vannak fölékelve, melyek az (Sl) rúddal vannak összekötve és utóbbit mozgásba hozhatják. (RÍ Rl) az (Sl) rúd oldalsó nyúlványai, melyek a szétvagdaló berende­zés csapágyaiként szolgálnak. Ezen szét­vagdaló berendezés a forgó (Ul) köralakú

Next

/
Oldalképek
Tartalom