40890. lajstromszámú szabadalom • Javítások jéggépeken
a víz és gáz vezetésére szolgáló hosszú csövek szintén a berendezés hosszának mentén vannak elrendezve, ami elejét veszi annak, hogy a berendezésnek bármily csekély vibrálása is az említett vezetékekre átvitessék és így kikerüljük, hogy a berendezés lényeges részei és összekötő közegei igénybe vétessenek. A berendezés szerkezetének és részeinek ily elrendezése a találmány egyik fontos momentuma. Általánosságban szólva a keringő és hűtőközeg gyanánt szolgáló levegőt vagy gázt a (27) orimór szivattyú a kompresszor felvevő, illetve visszavezető kamrájába vagy csövébe szorítja, mely szivatyú a (4) kompresszorhenger alsó részében akként van elrendezve (6. és 8. ábrák), hogy a (28) szivattyúhenger a kompresszor hosszirányában foglal helyet és a kompresszorhoz egyik végén egy megfelelő (29) kapcsoló darabbal van megerősítve, mely egyúttal az üreges és mellső végén a (31) kibocsátó szelepet hordó (30) dugattyú számára a tömítőszelence egy részét is alkotja. A (28) szivattyúhenger másik vége az ismert szerkezetű kibocsátó szelep (32) kapcsoló részének segélyével van a (27) kereszthez erősítve, valamint egy (33) vezeték segélyével, mely a kompresszor szomszédos (34) födelével és így magával a kompresszorral is össze van kötve. A primérszivattyú ismert szerkezettel bír és így bővebb ismertetésre nem szorul, de megjegyzendő, hogy (30) dugattyúja a kompresszorhenger dugattyújának (35) keresztfejével van a (36) forgási csap segélyével összekötve. A primérszivatyú segélyével a berendezést első sorban, de az egész működési idő alatt is, elégséges levegővel kell ellátnunk, hogy eredményes, állandó és automatikus működést érjünt el. A 6—9. és 11—13. ábrákban föltüntetett szerkezettel biró kompresszor jelen találmány lényeges részét képezi. A kompreszszornak előnyösen fémből előállított (37) hengere mindkét végén egy-egy (38) karimával van ellátva, melyek a (4) főkereten belül a kompresszor ágyazására szolgálnak és a főkeret (39) karimájával akként kapcsolódnak hogy a (40) vízköpenyt alkotják. A (39) henger (41) kerületi bordákkal van ellátva, ami a hengerek nagyobb hűtő fölületet kölcsönöz. A (4) fő keret két ellenkező végét és a (37) kompresszor végeit a (34) ós (42) üreges fedelek zárják el, mely utóbbiba (43)-nál a (44) dugattyúrúd van ágyazva, mely rúd másik végének befogadására a (34) födél a (46) vájattal bír. A (42) födélnél a megfelelő ágyazó és tömitő (47) szelence övezi a (44) dugattyúrúdat, mely a (48) forgási csap segélyével a (35) keresztfejjel van összekötve. A (37) henger még a hosszirányában húzódó (49) bordával (8. ábra) is van ellátva, mely az átellenében húzódó, a (27) keretből kinyúló (50) bordával a primérszivattyú fölött a vízköpenyt képező (40) térben találkozik, de azzal nem érintkezik, hanem a víz számára keskeny részt hagy és így megakadályozza, hogy a víz szabadon átáramojjon rajta, hanem a víz nagy tömegét az (a) nyíl irányában a (37) henger körül áramlásra kényszeríti úgy, hogy ezen hengernek majdnem egész fölületével érintkezésbe jut. Ezen szerkezet tehát a víznek a (37) henger alsó fölülete alatt való szabad áramlását fojtja és e henger fölső fölülete felé áramolni kényszeríti; bár kisebb mennyiségben a (49) és (50) bordák között is áthatolhat; mindazonáltal a víz a (27) keret által a (28) primérszivattyú körül alkotott kamrában torlódik, örvénylést idéz elő, mely a víznek elég nagy hajtóerőt kölcsönöz arra, hogy az említett kamarában meg ne rekedjen, ami hátrányos megmelegedését vonná maga után. A gáz hűtésére szolgáló víz, mint már emiitettük, tetszőleges tartályból a (2) szivattyú segélyével (1. és 5. ábrák) a (3) vezetéken ós a kompresszorkeret (51) bebocsátó nyilason a kompresszor vízköpenyébe szoríttatik, honnan az (52) és (5) vezetéken (1. ábra) a (6) hűtőkazánba áramlik. A levegő vagy gáz a hűtő hengerből a (16) vezetéken és {53) bebocsátó nyíláson a kompresszorba áramlik vissza. Az (53) nyilás a (4) keret fölső részében harántirányban húzódó (54) csatornával, ez pedig a (34) födél (55) kamrájával, valamint
