40850. lajstromszámú szabadalom • Jelzőállítómű

- 8 -léshez kapcsolja, a szabadállásba állító vezetéket pedig oly módon, hogy a (32) átkapcsolót a pontozva jelzett állásba állítja, arról lekapcsolja. Ennek megfelelően a jelzőt mindenkor a tiltó állásába állíthatjuk, ha a jelzőállítóemelőt az (1) állásába állítjuk vissza, amenynyiben ekkor a (27) kontaktusnál a kapcsolóelektromágnes áramköre megszakad, a (37, 38) vezetéknek az áramforráshoz kapcsolódása következtében pedig a mótor is visszafelé forog. Hogy a jelző kapcsolóelektromágnesének fegyverzete leesésénél a tolókát végállásába el ne reteszelhesse, a löketviszonyokat olyképen választottuk meg, hogy a fegyverzet leesésénél bizonyos célokra hasznosítható mozgásokat végezhessen ugyan, de a jelzőállítóemelőt ne befolyásolhassa. Ezt oly módon érjük el, hogy a (26) elreteszelődarabot akként méretezzük és a tolókában oly helyzetben rendezzük el, hogy a tolóka elmozdulásának második része az elsőnél kisebb legyen és a fegyverzet az elreteszelő darab mögé ne eshessél?. A 8. ábrán látható foganatosítási alaknál ugyanezt a föltételt a (71 ós 171) elreteszelő fölületek lejtős kiképezése által teljesítettük, mely fölületeken az elreteszelő emelő a tolóka visszafelé való mozgásánál fölcsúszhatik úgy, hogy a tolókát el nem reteszeli. A beállított vágányútat a jelzőállítóemelő visszaállításánál a (16 és 26) ütköző tartja elreteszelve (5. ábra), föloldását ismert módon, a (15) elreteszelő elektromágnes áramkörébe kapcsolt valamely, pl. a (43, 44) kontaktus segélyével végezzük, melyet kézzel vagy a vonat által közvetlenül vagy egy relais közvetítésével lehet működtetni. Ekkor a (7, 29, 38, 37, 36, 40, 41, 43, 44, 14, 13, 12, 15, 17, 6) áramkör létesül, a (15) elektromágnes a (16, 25) elreteszelést megszünteti és a jelzőállítóemelőt a nyugalmi helyzetébe lehet állítani. Ha az intézőhely az emelőjét jobbra forgatná el, a berendezés segélyével teljesen hasonló módon a jobboldali jelzőt lehetne működtetni. Az 1. ábrán látható berendezésnél azt tételeztük föl, hogy két (24, 124) jelzőkapcsoló (jelzőelreteszelő) elektromágnes van alkalmazva, de ugyanezt az elreteszelést és szabaddá tevést egyetlen ily elektromágnessel is elérhetjük, ha annak fegyverzete két, a (21) tolókával kapcsolt ütköző között oly módon mozog, hogy a tolóka mozgásának első szakaszát a fegyverzet bármily helyzeténél mindkét irányban elvégezhesse, második szakaszát ellenben csakis akkor, mikor a fegyverzet meg van húzva. Ennek az elektromágnesnek kapcsolási elrendezése az 1. ábrából azonnal kiadódik, ha azt pl. a (24) elektromágnes helyén bekapcsoljuk és csévéjének végeit ezenkívül a (124) elektromágnes csévéjének végeihez kapcsolt kontaktusokkal is összekötjük. Ekkor az összes, a (124) elektromágneshez tartozó fix kontaktusokat a mozgó (18, 19 és 20) kontaktusok jobboldalán a baloldalt alkalmazott (23, 27, 29, 30, 38) stb. kontaktusokkal szimetrikusan rendezhetjük el és így a (118, 119 és 120) kontaktusok fölöslegesekké válnak. Minthogy a jelző kiválasztása a jelzőállítóemelőnek a nyugalmi helyzetéből az (1), illetve (3) állásba állításával történik, a nyugalmi helyzetben az áramforrásról az öszszes jelzővezetékek le vannak kapcsolva. Ez megköveteli, hogy az áramnak a motorhoz való hozzávezetésnek a jelző tiltóállásba való állításánál idő előtt, tehát a tiltóállításba jutás befejezte előtt történő megszakítását meggátoljuk, mely föltétel teljesítését az adott esetben az biztosítja, hogy a vágányút föloldása a (38, 36 és 40) kontaktusok megfelelő állapotát követeli meg. Elhagyhatnék azonban ezt a függőséget is és a (20) áramkapcsolónak a nyugalmi helyzetből való kitérítését kényszer alkalmazása nélkül végezhetjük, ellenben a visszaállításnál az (1) állásban a jelző tiltóállásától függő elreteszelő berendezés segélyével mindaddig rögzíthetjük, míg a jelző a tiltóállásába nem jutott. A (20) kapcsolót az (1) állásból a (0) állásba súly, rúgó vagy elektromágnes stb. állíthatja vissza. Minthogy az alkalmazott négy elreteszelődarab és elektromágnes közül mindig csak