40834. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyolvasztók salakjának cementté való átalakítására

Megállapított mészkevesbletet (minusz) mészszel, illetőleg szilikátokkal vagy agyaggal pótolják száraz állapotban, hogy olyan terméket kapjanak, mely a portlandcement kémiai összetételével bir, vagyis a föltalálok fölfogása szerint 62%-ig kalciumot, 12%-ig agyagot és 26%-ig szilíciumot tartalmaz. Az elemek, vagyis a kalcium, alumínium, illetőleg szilicium mindkét eljárás értelmében száraz állapotban adagoltatik, amennyiben azok tégelyekben levő izzó-folyós salakhoz elegyíttetnek. E sók ily módon mechanikai úton elegyíttetnek a salakhoz és e hozzáelegyített elemek, illetőleg ezeknek sóinem mennek át kémiai vegyületekbe a salakkal, s ennek következtében a salaktömegben, mint szabad sók vannak jelen. A 18623/1903. számú angol szabadalomban viszont egy eljárás van leírva nagyolvasztósalaknak cementgyártásra azáltal való alkalmassá tételére, hogy az izzó-folyós salak mésztejbe vezettetik, hogy így az alkálikus mészhydrátnak vizes oldatával történő. érintkezés alkalmával bekövetkező granulálás következtében jobban foltárassék. A salak a jelenlévő mésszel ez eljárás szerint sem képez kémiai vegyületet, hanem mint e föltaláló maga is elismeri, a mész szintén szabad állapotban van jelen a salakban. Az ily módon előállított termék azonkívül még 20—30% részben kémiailag lekötött, részben mechanikailag hozzátapadt vizet tartalmaz s ezért az így kapott szemeket még igen költséges szárítási folyamatnak kell alávetni, mielőtt azok a portlandcementté történő további földolgozásra alkalmasak lennének. Itt a késztermék egy alkálikus pótléknak káros behatást gyakorló mennyiségével van keverve, mely még sokkal hátrányosabb, mint a föntebb már emített száraz úton történő eljárás mész, stb. alkalmazása mellett, mivel e nedves eljárásnál a mész az alkalmazásra jutó megszárított salakmasszában többnyire oxyd és nem hydrát alakjában van jelen. A reakcióra könnyen hajló kalciumoxyd azonban később a reakcióra nehezen hajló masszábaji, az alkalmazáskor bekövetkező oltás folytán, térfogatváltozást okoz s az ilyen cementtel előállított műtárgyak, falazatok, műkövek és hasonlók megrepedezését vonja maga után. A jelen találmány szerint a föntebb említett s az eddig ismeretes nedves eljárásokkal mindig együtt járó hiányokat azáltal küszöböljük ki, hogy az izzó-folyós salakot nem alkálikus anyagokkal, hanem vagy közömbös, vagy pedig csak gyengén savanyúan reagáló sóoldatokkal kezeljük, minek következtében egyrészről a salakkal szemben mechanikai behatás érvényesül úgy, hogy annak fizikai tulajdonsága megváltozik és a meg nem olvasztott cementnek fizikai tulajdonságához közeledik, másrészről pedig a salaknak káros alkatrészei is oly módon alakíttatnak át, hogy azok kártékony tulajdonságaikat elveszítik és a lekötőképességet nemcsak hogy nem zavarják, hanem még támogatják. Az eljárást oly módon hajtjuk végre, hogy a salakfolyást vagy sugarat a nagyolvasztóból történő kifolyása alkalmával mész-, agyag- vagy magnéziumsó oldatai, vagy ilyen sóoldatok keveréke behatásának vetjük alá. Ha ez oldatok koncentrációját megfelelően választjuk, akkor a kapott termék tökéletesen vízmentes és további szárításra szükség egyáltalában nincs. A salakáram esetleg tetszőleges eszközök segélyével a kezelés folyamata alatt vagy ez előtt finoman szétosztható. A sóoldatok, pl. timsó, magnéziumszulfát vagy kalciumnitrát oldatainak bevezetése legcélszerűbben ez oldatoknak a salakáramba való belövelése által történik, hol a salak magas hőmérséklete az oldó vizet azonnal elpárologtatja és egyszersmind a sók szétbomlása következik be s e két ok következtében nemcsak a salakanyag fizikai tulajdonsága változik meg, mely egész szerkezetében tökéletesen meglazíttatik és ennek következtében cementszerű szerkezetet vesz föl, hanem egyszersmind kémiai változások idéztetnek elő a salakban. A belövelt sók valószínűleg a magas hőmérsékletnél beálló szétbomlás következtében, mint ilyenek, a kész termékben többé nem mutathatók ki. A jelenlevő kén egy