40788. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nehezen olvadó cink-ólom ércek kezelésére

Megjelent 1908. évi január lió í 13-án. KIR. MAGY. SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEI RAS 40788. szára. XII/d. OSZTÁLY. Eljárás nehezen olvadó cink-ólom ércek kezelésére. ISHEBWOOD PERCY CLAUDE CAMERON KÉMIKUS WEALDSTONEHARROWBAN. A bejelentés napja 1907 julius hó 15-ike. Jelen találmány tárgya oly eljárás, mely nehezen olvadó sulfidikus vagy egyéb cinkólomércekből a cink és réz az ólommal vagy az ólom nélkül és az ezüst és egy részével könnyen kezelhető és értékesíthető alaVban vonatik ki, míg az arany éa ezüst és ólom egéaz tömege vagy egy része a további-földolgozásra és elválasztásra alkalmas alakban marad vissza. Ezen eljárás szerint a föntemlített ércek előkészítés után az alább leírandó módon nyert ammoniumchlorid vagy ammonium-sulfat oldattal lúgoztatnak, mikor is, ha ammoniuinchloriddal lúgzunk, a cink,- ólom,- réz fötömege és az ezüst egy része, ha pedig ammoniumsulfattal történt a lúgzás, a cink és réz fötömege és az ólom nyomai mennek oldatba és az oldatból a fémsók oly módon csapnak ki, hogy azoknak más reagensekkel j való kezelése nem akadályoztatik s a sulfat 1 vagy chlorid vegyületben alkalmazott am- j monia visszanyeretik. i Az eljárás például sulfidikus ércekre olykép alkalkamaztátik, hogy az ércekre finomra zúzva (pl., hogy 1 linear cm.-en 40 szemű szitán átmenjen) légáramban pörköljük. A pörkölés célszerűen sötétvörös izzásnál kezdődik a folytonos lapátolás közben 2 vagy több óráig folytattatik, s azután fokozottabb hőmérséknél akkor fejeztetik be, mikor a sulfidok fötömege lepörkölödött, s a cink, ólom, vas, réz, és egyéb könnyen oxydálható fémek részben vagy teljesen oxydokká és sulfátokká oxydáltattak. A pörkölt ércből vízzel az oldható sókat- pl. cinksulfatot- kivonhatjuk. Ezen sulfátlúgból a cinket az ismert módszerek bármelyikével, akár fém, akár oxyd vagy más értékesíthető alakban kinyerhetjük. A lúgzási maradékot, vagy esetleg a vízzel nem is lúgzott pörkölt ércet ammoniumchlorid vagy ammoniumsulfat forró tömény oldatával kezeljük; az így nyert oldat — ha oldószerül ammoniumchlorid szolgált — a cink, ólom, réz és ezüst főtömegét, míg> ha ammoniumsulfat volt az oldószer, a cink-és réz főtömegét és az ólom nyomait tartal mazza ammonium-kettős-sók alakjában. A chlorammoniumos lúg lehűtésekor — esetleg hígítással — a cink- és ólom- kettőssók fötömege kivá'ik. míg a rézsó és a chlorammonium fölöslege oldatban marad. Az ammoniumsóvali melegítés alatt az ammóniának egy része fölszabadul s megfelelő mennyiségű cinkchlorid illetve cinksulfat képződik; a kiszabaduló ammónia föl-