40751. lajstromszámú szabadalom • Csapágycsésze ellenálló fémmel egyesített lágy fémből és eljárás annak előállítására

az aránylag drága öntött acél helyett öntött vasat használhatunk. Az összekötés legcélszerűbben úgy történik, hogy a vázat az öntő szekrénybe helyezzük, miután előbb a kovácsolt vasból álló lemeznek legtöbb furatát formahomokkal vagy más alkalmas módon megtöltöttük. Ha már most az öntőminta összeállítása után az öntést elvégezzük, a megömlesztett fém behatol a formahomoktól szabadon hagyott furatokba és így a váz és az öntött csésze között benső összeköttetés létesül. Ahelyett, hogy a megömlesztett fém áthatolására a váznak néhány furatát- szabadon hagynók, az összes furatokat lehet bizonyos mélységig formahomokkal megtölteni úgy, hogy a megömlesztett fém az összes furatokba behatol. Az így kapott öntvény tisztítás után már minden további kezelés nélkül lágy fémmel kiönthető. A külső csésze anyagául öntött vas helyett megfelelő módon öntött acél bronz vagy hasonló anyag használható. Hogy az öntött csészének öntött csapjai a lyukasztott lemezben (vázban) biztos támaszt találjanak, az öntvénycsapok által kitöltendő lyukakat kúposra is lehet fúrni. A váznak és csészének egy másik összekötési módja abban áll, hogy a vázat meggörbített széllel vagy karimával látjuk el, mely az öntött csészébe beöntetik. Végül a vázat fülekkel is lehet ellátni, melyek vagy ki vannak vágva és meggörbítve, vagy pedig a vázhoz vannak hegesztve. Ezeket a külső csésze öntvényfémje által megfogandó füleket szintén célszerű furatokkal ellátni. A váznak az öntött csészével való ezen különböző összeköttetési módjai egymással kombinálva is alkalmazhatók. A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező csapágycsésze és annak előállítási módja van szemléltetve. Az 1. ábra a csapágyat a mintaszekrényben való öntés közben tünteti föl, és pedig a 2. ábrának A—A vonala szerinti metszetben; a 2. ábra a kész csapágynak fölülnézete; a 3—8. ábrák három különböző foganatosítási alaknak egymásra merőleges metszetei. A mintaszekrénynek (1) alsó felén nyugvó (2) magon a (3) lyukasztott lemez fekszik (1. ábra); a lemeznek lyukai néhány szabadon hagyott (4) lyuk kivételével mintahomokkal vannak megtöltve, mely utóbbiakba az (5) csésze öntéséhez használt fém az öntés közben behatol. A mintaszekrénynek fölső (6) része szokásos módon (7) formahomokkal van megtöltve. A kész csészénél, amint az a rajzból is látható, a (4) lyukakba behatolt fém által alkotott csapok a vázat a külső csészéhez mintegy hozzászögecselik. A 3. és 4. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a (8) vázat a (9) külső öntött csészével a (10) csapok kötik össze, melyek a váz nyílásainak megfelelően kúpos alakkal bírnak. Az 5. és 6. ábrában föl van tüntetve, hogy a (8) váznak meghajlított (11) széle, ill. karimája a (9) öntött csészének (12) karimáiba van beöntve, míg a 7. és 8. ábrában látható foganatosítási alaknál a (8) váz lyukasztott (13) fülekkel bír, melyek vagy ki vannak vágva és aztán lehajlítva, vagy pedig hozzá vannak hegesztve a vázhoz. Ezek a fülek az öntött csészébe vannak beöntve. A leírt módon egy külső öntvényrésszel hozzáöntés útján összekötött vázbetétek mindazon esetekben alkalmazhatók, midőn csapágyakról, csúszó lemezekről vagy egyáltalán beépítendő részekről van szó. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Csapágycsésze vagy lemez, mely ellenálló fémnek és lágy fémnek egyesítéséből áll és melynél a lágy fémnek erősbítésére szolgáló váz egy külső csészével vagy hasonló szerkezeti elemmel' van összekötve, jellemezve azáltal, hogy a váz, a csésze hozzáöntés útján vannak egymással egyesítve. 2. Az 1. alatt igényelt csapágycsészének vagy lemeznek egy foganatosítási alakja,