40747. lajstromszámú szabadalom • Forgó árammegszakító
Megjelent 1908. évi január lió 7-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 40747. szám. vil/g. OSZTÁLY. Forgó árammegszakító. KELTEN & GUILLEAUME-LAHMEYERWERKE AKTIENGESELLSCHAFT CÉG M/M FRANKFURTBAN. A bejelentés napja 1907 március hó 22-ike. Elsőbbsége 1905 augusztus hó 18-ával kezdődik. Jelen találmány tárgya árammegszakító forgó rugalmas konktaktusdarabokkal. Ezeket helytálló kontaktusokkal szemben akképen rendezzük el, hogy csak bizonyos fordulatszám elérése után jutnak érintkezésbe a helytálló kontaktusokkal. A rajz a találmány tárgyának egyik foganatosítási alakját tünteti föl. A hengeralakú (a) forgásitest, mely szigetelő anyagból állhat, több (d) rugót hord, mélyeken a mozgó (b) kontaktusok vannak megerősítve. A (d) rugók elhelyezése olyan, hogy az (a) test forgása esetén a (d) rugókkal együtt a (b) kontaktusok is a centrifugális hatás folytán az (a) test (g) mélyedéseibe lépnek be, melyek úgy vannak méretezve, hogy a (b) kontaktusdarabokat azokat lehetőleg kitöltik. Bizonyos esetekben azonban már elegendő, hogy a (d) rugók illetve ezeknek a (b) kontaktusdarabokat hordó végei bizonyos fordulatszám elérésénél az (a) test hengeralakú falaira fekszenek. Az így megszabott helyzetben a kontaktusdarabok a tokból annyira kinyúlnak, hogy a test forgásánál a helytálló (c) kontaktusokkal érintkeznek és velük két sarkon az áramkört zárják és ismét megszakítják. Ezzel elérjük azt, hogy az árammegszakítót hajtó mótor könnyen megindul, minthogy az indítási szakaszban a (b) kontaktusdarabok még nem ütköznek a (c) kontaktusdarabokba; továbbá külön kikapcsoló mellőzhető, minthogy maga a megszakító motorjának megállítása után kikapcsoló gyanánt működik; végül a (d) rugók a tulajdonképeni üzem alatt a centrifugális erő alul tehermentesítve vannak és a kontaktusdarabok ütközése által a gyors forgás közben nem szenvednek azért, mert a forgó kontaktusok nem ütköznek szabadon a helytálló kontaktusokba, hanem azoknak áramzáró részei a helytálló kontaktusokba való ütközésük közben külön vezetékekben vannak rögzítve. Valamely tetszőleges módon pl. a keresztkarókon megerősített (f) peckek útján a (d) rugókat akképen befolyásolhatjuk, hogy a megszakító csak bizonyos pontosan megállapított és az említett beállítószerkezettel megszabott fordulatszámmal kezd működni. Ezzel lehetővé válik az is, hogy egészen meghatározott áramalakot érjünk el, minthogy az árammegszakító akképen állítható be, hogy csak a legelőnyösebb fordulatszám elérésekor kezd működni.
