40710. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tőzeg földolgozására

— 2 — Eljárásunk szerint az egész gelatinszerű tömeget kell erjeszteni főleg azért, mert: 1. nem sikerül tiszta leveket előállítani oly módon, hogy a gelatinszerű tömeget kisajtoljuk vagy leszűrjük, amennyiben ezt a tömeg gelatinszerű szerkezete meggátolja és csak nagy -veszteségek árán engedi meg, ezenkívül a nem túlságosan híg tömegben az erjedés is jobban megy végbe és mert 2. eljárásunknál csakis a gumiszerű anyagokat erjesztjük el, nem pedig a cellulózát is. Ettől eltérően a tőzeg elcukrosításánál eddig főleg a cellulózát akarták átalakítani, úgy mint a fa elcukrosításánál (1. Tollens munkálatait), a cellulóza elcukrosítása azonban nagyobb savmennyiség és magasabb hőmérséklet alkalmazását igényli, mint a gumiszerű anyagok elcukrosítása. Ezenkívül ha a cellulózát cukrosítjuk el, megtörténhetik, hogy a könnyen átalakuló gumiszerű anyagokból képződött cukor elég tehát az erjesztés szempontjából ez a eukor, mely az alkohol termelési hányadát 10—15%-ra emelheti, elvész úgy. hogy az alkohol termelési hányada alig lesz 2 — 5%, sőt, minthogy az elégett cukor antiszeptikus, alkoholt egyáltalában nem kapunk. Ezért mi eljárásunk szerint csakis a gumit cukrosítjuk el, nem pedig a cellulózát is, hogy abból alkoholt állítsunk elő ezenkívül pedig az egész tömeget erjesztjük, vagyis az elcukrosított gumit a cellulőzája jelenlétében. Ha a gumit a tőzeg gyümölcsének tekintjük, a tőzeg elerjesztése lényegében a szőlő erjesztésének felel meg, mikor abból bort készítünk, az egyedüli eltérés csakis az, hogy a szőlő az élesztőt is tartalmazza; ettől eltekintve, nincs arra eset, hogy az erjesztést a holt anyag jelenlétében végeznők ; így pld. a burgonya csak 0 8% ; a kukorica csak 2-5°/0

; a rozs csak 2% cellulózát tartalmaz, a többi anyag mind oldható ; a répát, mely csak 0-8% cellulózát tartalmaz, de rostok alakjában kisajtoljuk és a tiszta levet erjesztjük, míg eljárásunk szerint oly gelatinszerű tömeget kapunk, mely bizonyos esetekben 30—50% cellulózát tartalmaz. Mikroskopos vizsgálatok igazolják, hogy nem főzött tőzegnél a sejteket gumiszerű anyag tölti ki, míg a főzött cellulóza sejt jei legnagyobb részt üresek. Föntebb említettük, hogy az elcukrosított gumit cellulóza jelenlétében erjesztjük, az erjesztés által nyert folyadékot dekantálás által választjuk el a szilárd anyagtól, vagyis az élesztőt magával vivő és leülepedő cellulózától, azután pedig az erjesztett folyadékot a később leírandó módon autoklávokban ledesztilláljuk. Általában a gabona, melassz, burgonya stb. erjesztésénél az aciditás jóval kisebb, mint a most leirt eljárásnál, melynél előnyös, ha a lemért erjesztett folyadék savtartalma lehetőleg nagy. Ezt a savat a következő módon gyűjtjük össze: Mint ezt már föntebb jeleztük, az első műveletnél az autoklávba 22 hl. vizet és 24 kg. kénsavat töltünk, a következő műveleteknél azonban ezt a vizet azonos mennyiségű erjesztett folyadékkal pótoljuk, minthogy azonban ez a folyadék literenkint 3 g. kénsavat tartalmaz, az egész 22 hl. folyadék savtartalma 6-6 kg. tehát ahhoz cíakis 17'4 kg. kénsavat kell adni. A második és következő műveleteknél tehát az élcukrosításhoz ezt a folyadékot használjuk és ezenközben egyúttal le is desztilláljnk. Ugyanis mialatt az autoklávot gőz bevezetésével nyomás alá helyezzük, a tőzegben levő sok levegő kiűzése céljából az erre szolgáló csapot amúgy is kell nyitni, ekkor eme csapon levegő és gőz száll el, mely az alkoholt és a tőzeg aromás származékait magával viszi, ezeket az elszállt gőzöket vagy egyszerűen lecsapjuk, vagy valamely rektifikáló oszlopba vezetjük. Ha a desztilláeiót ekként végezzük, jóval olcsóbban járunk el, mint ha közönséges desztilláló készüléket használunk, melynek szénfogyasztása igen nagy ezenkívül a leírt eljárás szerint az autoklávban levő kénsav hatása következtében jóval több éthert állítunk elő, mint egyébként; ezt az éthert és az aromás vegyületeket azután rektifikálás közben választjuk el az alkoholtól. Ez a leirt desztülálási eljárás igen jel-