40703. lajstromszámú szabadalom • Eljárás radioaktiv testek előállítására uránból vagy thoriumból, illetőleg ezeknek vegyületeiből
Megjelent líJOÍ. évi december hó 3Ö-án. MAGY. SZABADALMI ŰR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 40708. szára. VII/i. OSZTÁLY. Eljárás radioaktív testek előállítására uránból vagy thoriumból illetőleg vegyületeikből. TRIVELLI ADRIAAN PETER HERMÁN MAGÁNZÓ SCHEVENINGENBEN. A bejelentés napja 1907 május hó 21-ike. Crookes kísérleteiből ismeretessé vált, liogy a természetben előforduló urán két anyagból áll, melyek közül az egyik — a tiszta urán — csak a-sugarakat, a másik — melyet Crookes X-uránnak nevezett el — ^ és y- sugarakat is lövel ki és chemiai, valamint fizikai sajátságai tekintetében különbözik az urántól. Soddy és mások továbbá kimutatták, hogy X-urán a tiszta uránból rendkívül hosszú idő alatt magától képződik és hogy ez az átalakulás tovább folytatodik, amennyiben az X-uránból más, egyideig sugarakat ki nem lövelő új testek képződnek, míg bizonyos idő múlva ismét radioaktivitás lép fel, mely minden formájában a rádiumnak illetőleg'a rádiumemanációnak jelenségét mutatja. Míg azonban különösen az uránnak X-uránná való átalakulása csak igen hosszú időszakokban megy végbe, addig azt találtam, hogy ez az átalakulás mesterségesen lényegesen rövidebb idő alatt idézhető elő. Az átalakulásnak ezen siettetése radioaktív anyagok (3- és y-sugarainak, röntgensugaraknak behatása alatt, leggyorsabban azonban evakuált csőben foganatosított közvetlen katódabesugárzás útján megy végbe. A hatás annál gyorsabban és intenzivebben megy végbe, minnél keményebbek a használt katódasugarak. Ha ugyanis fémuránt vagy uránvegyületekét hosszabb ideig lehetőleg nagy mértékben evakuált csőben és pedig vagy antikatódán vagy anódáu katódasugarak vagy a cső bármely pontján röntgensugarak hatásának vetjük alá, úgy bizonyos idővel azután, hogy az urán által okkludált gázok eltávoztak, tetemes gázfejlődés lép föl. Ezek a gázok, mint azt sötétben megfigyelhetjük többnyire fény tünemények közben jelentkeznek és igy a radioaktív testek ismeretes «-sugaraival megegyeznek. Ezen gázok természete eddig nincs kétségtelenül megállapítva. Tény az, hogy Geissler csőben elektromos kisülésnél jellemző színeket adnak és talán héliumnak tekinthetők. A besugárzás tartamával és a gázfejlődés előrehaladásával a csőnek elektromos viselkedése a kisülési jelenségek tekintetében már most fokozatosan változik és pedig úgy az intenzitásra, mint a tüneményre nézve is. Ez onnét van, hogy az urán fizikai és chemikai tulajdonságai megváltoztak. Az uj test a kiindulási anyaggal ellentétben most már fi- és y-sugarakat lövel ki és radioaktív