40656. lajstromszámú szabadalom • Szelep exploziós mótorok számára

dugattyú alakjában kiképezett (k) vezetékre van erősítve, mely utóbbi valamely (m) vezérlő géprész hatása alatt áll. Ezen vezérművet a regulátor is befolyásolja. 2. ábra ezen szelepet fölemelt helyzetben mutatja. Az 1. és 2. ábrákban bemutatott foganatosítási alak többféleképen változtatható. Azon célból, hogy a mótor belsejében uralkodó nyomás a szelepet a szelepfészekre szoríthassa, a fölső szelepfészket az alsó szelepfészeknél kissbb vagy legföljebb egyenlő átmérővel készíthetjük. Ezen fölső szelepfészek a szeleptest kimunkálására használt anyagból esztergálható ki a szeleppel egyidőben. (1. és 2. ábra). Azonban külön is készíthetjük aszelepfészket, ha a 4. ábra értelmében két (o) és (p) darabból állítjuk össze a szelepet. A 3. ábra értelmében esetleg az alsó szelepfészeknél nagyobbra is készíthetjük a fölsőt úgy, hogy a szelepszekrényből készíthető mindkét fölfekvési gyűrűfölület és nem kell külön darabból készített fölső szelepfészket használnunk. A szeleptestet egy, a szelep fölfekvési fölületa mellett fekvő rövid hengeres, a szelepfészekbe dugattyúszerűen beillesztett résszel készíthetjük, amely a szelepnek fölfekvési fölülete és (b), illetőleg (c) kúpos szelepteste között van kiképezve (5. ábra). Ezen rövid hengerfölület a szelepfészket az explózió hatása ellen némileg védelmezi. A 6—9. ábrák oly szelepalakokat mutatnak, melyek a szelepfészkek átmérőinek megőrzése dacára is különféle összetételű keverékek előállítására rendezhetők be. Ezen célból a szeleptestet és a szelep fölfekvési fölületét nem készítjük egy darabból, hanem kicserélhető külön darabokból állítjuk össze. A keveréknek változtatására eszerint vagy a szelepnek (a) te&tét, vagy pedig a szelep fölfekvési fölületét hordozó darabokat cseréljük ki. Az esetben, ha a motornak nagy mértékben változó terhelések alatt kell dolgoznia, akkor a beáramlásnak csekély erőkifejtés esetében alkalmazott erős fojtása mellett létrejövő csekély kompressziónyomás folytán, előnyös a rendesnél gazdagabb keveréket alkalmazni, hogy a gyújtás a kompresszió elégtelen volta dacára is biztosan bekövetkezhessék. Ellenkezőleg szegényebbé kell válnia a keveréknek a teljes terhelésnél alkalmazott nagy kompressziónyomások mellett. A gázkeverék összetételének ezen célszerű változtatását a 6. és 7. ábrabeli szelep segélyével biztosíthatjuk. A 6. ábrában a gázbeáramlás a fölső szelepfészken át, a 7. ábrában pedig az alsón át történik. Arra, hogy egy és ugyanazon motort különböző eredetű égési anyaggal táplálhassunk, elegendő a sz-slep fölfekvési részeit alkotó (d) és (e) darabokat egyszerűen kicserélni. így azután tetszés szerint kohógázzal, vízgázzal, csekély égési hővel bíró, úgynevezett szegénygázzal, világítógázzal stb.-vel táplálhatjuk a motort. A 8. ábrában pl. a fölső szelepfészken és a 9. ábrában az alsó szelepfészken bebocsátott gáznak oly részleges fojtását eszközöljük a beáramló gázsugár radiális vastagságának határolása által, hogy a két szelepfészeknél létrejövő lég- és gázkeresztmetszetek viszonyai, a kivánt keveredési aránynak felelnek meg. A 10. és 11. ábrabeli foganatosítási alakok esetében az explózió a szeleptest belső falaira hat. Az égési tért itten (hl), a szelepfészket (el), és (dl) (10. ábra), a szelep vezetésére szolgáló hengerfölületet pedig (kl) jelöli. A 12. és 14. ábrabeli foganatosítási alakok vízzel vannak hűtve, ami a szelep egyenletes hőkitágulását biztosítja úgy, hogy a tömítés állandóan jó karban maradhat. így pl. a 12. ábrában a víz (1) felől áramlik a szelepbe és a centrális (2) csövön át leszállva, a kis (3) csatornákon keresztül oszlik el a szeleptest üregében, ahonnan a (4) csatornákon keresztül folyik azon (5) gyűrűalakú térbe, mely a