40590. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet a vonóerő elosztására közúti automobil vonatok számára

(F) hüvely négy kivágásában szabadon csúszhatnak és melyek arra szolgálnak, hogy az (F) hüvely forgását a (G) hen­gerre átvigyék anélkül* hogy ez utóbbi­nak hüvelyben való hosszirányú eltolódását megakadályoznák. Ezen két resz Qr két Car­dan-féle tengelykötés két belső villájának mozgatható összeköttetése. A külső villák közül a (C) mellső tengelykötésé az (A) lánc által hajtott (B) közlőművel, a (D) hátsó tengelykötésé ellenben az (E) lán­cot hajtó (H) közlőművel van összekötve. Ezen egész szerkezet akként van a mellső kocsicsin forgáscsapjához képest ágyazva, hogy aközben, hogy a (D) tengelykötés mozdulatlan, a másik tengelykötés vízszin­tes síkban mozoghat, amennyiben az egy függélyes tengely körül leng ki, mely a mellső kocsicsin függélyes tengelyével ösz­szeesik, Ezen kilengést az, (I) villatartó közvetíti, mely az (L) kocsirúddal együtt mozog. Ha a kocsi, ill. a kocsik egyenes vo­nalban haladnak, akkor a két (C) és (D) tengelykötés a közöttük lévő (F G) össze­kötő tagok és a két (B) és (H) közlőmű egy egyenes vonaliban vannak, mely a kocsi középvonalával összeesik, miközben a moz­gás úgy megy végbe, mintha az egész rendszer merev volna. Kanyarodásnál az (L) kocsirúd a mellső kerekeken kívül az (I) villatartót is ma­gával viszi, ill. ezt a közös függélyes ten­gely körül kilendíti. Eközben a két Car­dan-féle tengelykötés külső villái tenge­lyeikkel oly szög alatt állnak be, melynek csúcsa a fönt említett függélyes tengely­ben fekszik. A fönt említett követelményeknek meg­felelően a belső villáknak oly egyenesben kell beállniok, mely az imént említett szög szárainak végét összeköti és melynek hossza ezen szög nagyságával arányos; tör­ténik pedig ez azáltal* hogy a mozgékony (F G) tenglykötés működésbe jön és a (G) henger annyira betolódik az (F) hüvelybe, hogy az egész rendszer az imént említett helyzetet elfoglalja. Ily módon a második (H) közlőmű az első (B) közlőműtől egyenletes forgó moz­gást nyer, mely az (E) és (El) láncok se­gélyével (2. ábra) a következő kocsi ha­sonló szerkezetére vitetik át. Az (E) lánc az (N) lánckerék segélyével (1. ábra) egy második (0) láncot hajt, mely a (P) dif­ferenciális közlőművet működteti, amely vi­szont a kocsi hátsó kerekeit vagy közvet­lenül (amint azt iaj rajz ábrázolja) vagy más láncok közvetítésével hajtja. A szerkezetnek még két föltételt kell kielégítenie. Ezen föltételek közül az első az, hogy a kocsikeret által hordott hajtó­szerkezet annyira függetleníttessék az ál­tala hajtandó kerekek tengelyeitől, hogy lökéshárító rugókat lehessen alkalmazni. Erre a célra a két Oldham-féle (M) és (Q) tengelykötés szolgál. Az (M) tengely­kötés a (B) közlőmű és a Cardan-féle (C) tengelykötés között van elrendezve. A (B) közlőmű az (L) kocsirúd által hordatik, mely a mellső keréktengelyhez van erősítve, míg a (C) tengelykötést és a többi mechaniz­musokat az alváz hordja. Az oldham-féle tengelykötés, az általa összekötött tengelyeknek kölcsönös eltoló­dást engedi meg anélkül, hogy a lefolyó mozgást zavarná. Ezáltal a kocsi mozgató és átvivő alkatrészeinek a kocsi megraká­sánál vagy a lökések folytán menetközben előidézett rúgómozgások által való meg­sérülése elkerültetik. A második Oldham-féle (Q) tengelykö­tés (2. ábra), melynek ugyanoly rendelte­tése van, mint az elsőnek, az (0) lánc ke­reke és a differenciális (P) közlőmű közé van iktatva. A második föltétel, melyet még teljesí­teni kell, abban áll, hogy az egyes kocsfk bizonyos tekintetben fiiggetleníttessenek egymástól oly célból, hogy azok akadályta­lanul követhessék az útnak minden emel­kedését és mélyedését. Ezen célra az (L) kocsirúdnak (K) csuklója (1. ábra), (Ll) forgáscsapja, valamint az Oldham-féle (R) és (M) tengelykötések szolgálnak. A (K) csukló a kocsinak megengedi, hogy a közvetlen utána következő kocsi­hoz képest emelkedjék vagy sülyedjen, mi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom