40546. lajstromszámú szabadalom • Tégla- és mészégető kemence

4. ábra a kemence egy részének a 2. ábrához hasonló alaprajza, az 5. ábra metszet a 4. ábra A—B vonala szerint, végül a 6. ábra metszet a 4. ábra C—D vonala szerint. Az alaprajzban tetszőleges alakú, pél­dául kör-, vagy, mint rajzunkon, ovális alakú kemence (1) talapzata, több egymás­tól szabályos távolságban elrendezett, ki­felé torkoló (2) csatornával van ellátva, melyek fölül, az épület (3) oldalfalán be­lül rézsútos (4) rostélyokkal vannak el­zárva. A rostélyok belső vége a talapza­ton nyugszik, külső vége pedig a csatorna magasbított (5) falnyílásában húzott (6) keresztfalra támaszkodik. A (6) kereszt­fa! fölötti boltozatnyílás a tüzelőanyag bevezetésére szolgál, az alatta lévő (7) tér pedig a rostély alatt lévő térrel együtt a hamuteret alkotja, mímellett az (5 7) nyí­láson át a huzatlevegő beáramolhatik. A falnyílás a rajzon nem ábrázolt ajtóval részben vagy egészen ©1 is zárható. Az (1) talapzatban a kemence hosszanti középvonala mentén fölül nyitott és két végén kiszélesített (8) csatorna van ki­képezve, melyből egy vagy több ágban el­ágazó és azután egyesülő (9) csatornák torkolnak. E csatornák a (4) rostélyok kö­zött fönmaradó úgynevezett égető padok alatt elhúzódva, a (3) oldalfal aljáig ér­nek, ott könyökben fölhajlanak és az ív­alakú oldalfalakban folytatódva, a kemence (10) tetőzetében ennek két oldalfala men­tén húzódnak föl, amint az a 3. ábrából látható. A kemence tetőzetét hosszában két (11) fal választja el és e két fal kö­zött egymástól alkalmas távolságban, alul a kemence belső (17) terébe torkoló (12) csatornák vannak kiképezve. A (11) vá­laszfalak nem érnek iegészetn a (10) külső tetőzetfalai magasságáig Úgy, hogy fölül a (13) tér marad szabadon, mely a rajzon nem ábrázolt, elzárható csatornák útján egy másik kemence f enékcsatornájával köz­lekedik. A kemence tetőzetére fölül az ismert mó­don függélyes irányban beállítható,, tehát teljesen a tetőzet ormára lebocsátható és ezt elzáró (14) födélszerkezet van szerelve. A (9) csatornák az (5) falnyílás fölött, úgyszintén a kemencébe torkoló (12) csa­tornák kívülről kezelhető (15) tolós zárral vannak ellátva. A kemence oldalfalai azonkívül a szoká­sos módon, például mária-üveggel elzárt egy vagy több (16) kémlelő nyílással van­nak ellátva. A leírt berendezés használati és műkö­dési módja a következő: A tégláknak vagy efféléknek a ke­mence égető padjaira helyezése, vagyis a kemence megtöltése után megindítjuk a tü­zelést és eközben nyitva hagyjuk a ros­télyok alatti (7) tereket, a (9) és (12) csatornákat, valamint a (14) födélzetet, még pedig a (9) és (12) csatornákat azál­tal, hogy a (15) tolóajtókat kinyitjuk, a (14) födélzetet pedig azáltal, hogy föl­felé toljuk. A tüzelés kezdetén a füst és egyéb égéstermékek természetes útjukon a (12) csatornákon át távoznak el, melyeket mindaddig nyitva hagyunk, míg az eltávozó füst és egyéb égéstermékek meg nem tisz­tultak. A tüzelés egész ideje alatt a (7) falnyílások s a húzatnak megfelelő mérv­ben többé-kevésbbé a (9) csatornák és a (14) födélzet nyitva vannak. A (12) csa­tornák elzárása után a tetszőleges módon, például ajtók által szabályozott légbeáram­lással táplált rostélytüzelésből származó égéstermékek a kemence belső fala men­tén fölhúzódnak, a (17) belső tér csúcs­pontjába, s innen a külső térrel közlekedő (8) fenékcsatornába behúzatnak és az eb­ből elágazó (9) csatornákon először az égéspadok alatt, |innen fölfelé a (3) fa­lak mentén fölhúzódnak a (10) tetőzetbe, melynek (13) terébe kilépve, a (14) födél­zet alól a szabadba távoznak. A körülbe­lül tizenhat órai tüzelés befejeztével le­boosátjuk a (14) födélzetet, a (9) csa­tornákat elzárjuk', úgyszintén a (7) fal­nyílásokat is és a kemencét így hagy­juk állani két-háromszor huszonnégy óráig; ennek elmultával kinyitjuk a (13) térből a következő kemence fenékcsatornájához

Next

/
Oldalképek
Tartalom