40546. lajstromszámú szabadalom • Tégla- és mészégető kemence
4. ábra a kemence egy részének a 2. ábrához hasonló alaprajza, az 5. ábra metszet a 4. ábra A—B vonala szerint, végül a 6. ábra metszet a 4. ábra C—D vonala szerint. Az alaprajzban tetszőleges alakú, például kör-, vagy, mint rajzunkon, ovális alakú kemence (1) talapzata, több egymástól szabályos távolságban elrendezett, kifelé torkoló (2) csatornával van ellátva, melyek fölül, az épület (3) oldalfalán belül rézsútos (4) rostélyokkal vannak elzárva. A rostélyok belső vége a talapzaton nyugszik, külső vége pedig a csatorna magasbított (5) falnyílásában húzott (6) keresztfalra támaszkodik. A (6) keresztfa! fölötti boltozatnyílás a tüzelőanyag bevezetésére szolgál, az alatta lévő (7) tér pedig a rostély alatt lévő térrel együtt a hamuteret alkotja, mímellett az (5 7) nyíláson át a huzatlevegő beáramolhatik. A falnyílás a rajzon nem ábrázolt ajtóval részben vagy egészen ©1 is zárható. Az (1) talapzatban a kemence hosszanti középvonala mentén fölül nyitott és két végén kiszélesített (8) csatorna van kiképezve, melyből egy vagy több ágban elágazó és azután egyesülő (9) csatornák torkolnak. E csatornák a (4) rostélyok között fönmaradó úgynevezett égető padok alatt elhúzódva, a (3) oldalfal aljáig érnek, ott könyökben fölhajlanak és az ívalakú oldalfalakban folytatódva, a kemence (10) tetőzetében ennek két oldalfala mentén húzódnak föl, amint az a 3. ábrából látható. A kemence tetőzetét hosszában két (11) fal választja el és e két fal között egymástól alkalmas távolságban, alul a kemence belső (17) terébe torkoló (12) csatornák vannak kiképezve. A (11) válaszfalak nem érnek iegészetn a (10) külső tetőzetfalai magasságáig Úgy, hogy fölül a (13) tér marad szabadon, mely a rajzon nem ábrázolt, elzárható csatornák útján egy másik kemence f enékcsatornájával közlekedik. A kemence tetőzetére fölül az ismert módon függélyes irányban beállítható,, tehát teljesen a tetőzet ormára lebocsátható és ezt elzáró (14) födélszerkezet van szerelve. A (9) csatornák az (5) falnyílás fölött, úgyszintén a kemencébe torkoló (12) csatornák kívülről kezelhető (15) tolós zárral vannak ellátva. A kemence oldalfalai azonkívül a szokásos módon, például mária-üveggel elzárt egy vagy több (16) kémlelő nyílással vannak ellátva. A leírt berendezés használati és működési módja a következő: A tégláknak vagy efféléknek a kemence égető padjaira helyezése, vagyis a kemence megtöltése után megindítjuk a tüzelést és eközben nyitva hagyjuk a rostélyok alatti (7) tereket, a (9) és (12) csatornákat, valamint a (14) födélzetet, még pedig a (9) és (12) csatornákat azáltal, hogy a (15) tolóajtókat kinyitjuk, a (14) födélzetet pedig azáltal, hogy fölfelé toljuk. A tüzelés kezdetén a füst és egyéb égéstermékek természetes útjukon a (12) csatornákon át távoznak el, melyeket mindaddig nyitva hagyunk, míg az eltávozó füst és egyéb égéstermékek meg nem tisztultak. A tüzelés egész ideje alatt a (7) falnyílások s a húzatnak megfelelő mérvben többé-kevésbbé a (9) csatornák és a (14) födélzet nyitva vannak. A (12) csatornák elzárása után a tetszőleges módon, például ajtók által szabályozott légbeáramlással táplált rostélytüzelésből származó égéstermékek a kemence belső fala mentén fölhúzódnak, a (17) belső tér csúcspontjába, s innen a külső térrel közlekedő (8) fenékcsatornába behúzatnak és az ebből elágazó (9) csatornákon először az égéspadok alatt, |innen fölfelé a (3) falak mentén fölhúzódnak a (10) tetőzetbe, melynek (13) terébe kilépve, a (14) födélzet alól a szabadba távoznak. A körülbelül tizenhat órai tüzelés befejeztével leboosátjuk a (14) födélzetet, a (9) csatornákat elzárjuk', úgyszintén a (7) falnyílásokat is és a kemencét így hagyjuk állani két-háromszor huszonnégy óráig; ennek elmultával kinyitjuk a (13) térből a következő kemence fenékcsatornájához