40510. lajstromszámú szabadalom • Újítás írógépeken

dőn a billentyűkar a kioldó rúdhoz ütközik úgy, hogy a kiakasztó szerkezet a betű mozgását nem hátráltatja, mivel a betűnek a kiakasztó szerkezet ellenállását csak akkor kell legyőznie, midőn már a nyomtatáshoz elegendő energiára tett szert. Azon berendezés folytán, hogy a (12) bilenltyűkarok (21) törzsei a végeikre erősített (18) lemezrugók segélyével vannak a forgástengelyre ágyazva, a billentyűk leütése könnyű, rugalmas és lágy lesz és a gépíró billentési módszeréhez alkalmazkodik, akár gyorsan és élesen, akár pedig lassan és hosszasan üt le a gépíró, Ha ugyanis az ütés vagy billentés éles és gyors, akkor a (18) lemezrugó a "billentyűre gyakorolt hatás következtében kissé meggörbül, mielőtt a betűmozgató szerkezet egyes részei mozgásba jönnének. A billentyűre alkalmazott éles és gyors ütés a lenyomás első időszakában a billentyűkar törzsét a csatlórúd (26) csapja körül kilendíti s a billentyűkar a hozzáerősített (18) lemezrúgót elhajlítja úgy, hogy azon ellenállás, melyet a betűmozgató szerkezet különféle részeinek mozgásba hozatala létesít, nem hat vissza a gépíró ujjára. Ha pedig a gépíró a billentyűt hosszasan és azt követve sülyeszti le és akkor fejt ki rá erősebb nyomást, midőn a betűkar a nyomtató helyzetbe jutott, akkor a billentyűkar (21) törzsre csak azon pillanatban lendül el a csatlórúd (26) csapja körül, midőn a betű már a nyomtató helyzetbe érkezett s ugyanekkor a (18) rúgó is elhajlik úgy, hogy a betűnek a henger általi megakasztásából eredő hirteleni lökés nem hat vissza a gépíró ujjára. így tehát könnyen belátható, hogy a betűmozgató szerkezet működésa a gépírók különböző billentési módjaihoz alkalmazkodik s könynyű és lágy lesz úgy, hogy zörejek és lökések sem a lenyomás elején, midőn az egyes részek mozgásba kezdenek jönni, sem pedig a lenyomás végén, a betűkar már a nyomtató helyzetbe érkezett, nem lépnek föl. A (18) lemezrúgónak a lenyomás végén föllépő elhajlását a 2. ábra mutatja be. A (26) csapot ekkor a hengerről érintkező betűkar rögzíti úgy, hogy a billentyűvel gyakorolt további nyomás a billentyűkar törzsének a (26) csap körüli elfordulását és a (18) lemezrúgó elhajlását, illetve megfeszülését vonja maga után. Mihelyt a nyomás megszűnik, a rúgó önmagától kiegyenesedik és a billentyűkar részei normális helyzetükbe térnek vissza. Azon berendezés következtében, hogy a (28) szögemelők két (32) és (34) csap kőiül lengenek, a betűkarok gyorsabban mozognak a kezdőhelyzetből a nyomtató helyzetbe s a billentyű lenyomásakor könnyen megindulnak. A rézsek normális helyzetében ugyanis a (28) szögemelő az (5. és 7. ábrán teljes vonallal kihúzott helyzetet foglalja el, melyben a (28a) kar érvényesülő hossza, vagyis a (34) forgáscsaptól a (25) csatlórúd (27) csuklócsapjáig számított távolság a legnagyobb. Ha a billentyűkart lenyomjuk, akkor a (28) szögemelő a (34) csapon forog mindaddig, míg csak a betűkar bizonyos nyomatékra nem tett szert, azonban (33 34) ágyat azonnal elhagyja, mihelyt a (29) hasíték (31) fölső fala a (32) csappal érintkezésbe jön, mely pillanattól kezdve, vagyis a betűkar mozgatásának utolsó időszakában a szögemelő a (32) csap körül forog. A hatásos (28a) emelőkar ekkor a (32) forgáscsap és a (27) csuklócsap közötti távolsággal egyenlő, tehát rövidebb, mint a mozgás elején volt úgy, hogy a betűkar a mozgás vége felé gyorsabban halad, mint mikor megindult. A 6. ábra a szögemelő azon helyzetét tünteti föl, melyben az a (34) csapról a (32) csapra épen áttér, ami körülbelül a szögemelő elmozdulásának közepén történik. A leírt berendezés szerint a betűmozgató szerkezet minden részét az (5) állvány hordja, melynek részeit a különböző szegmensek alkotják. Ezen állvány a gép főállványára könnyen rászerelhető vagy arról könnyen levehető, amennyiben megerősítésére négy (85) fejes csavar szolgál, melyek a főállvány oldalain áthatolnak s belső végeikkel az (5) segédállvány (86) csavarmenetes furataiba nyúlnak. Ez:n be-