40481. lajstromszámú szabadalom • Éghető folyékony anyagokhoz való gázlángzó

mezeket fűzünk, melyek egymástól, pl. kis csövekkel tartatnak távol (4. és 5. ábra). Az így elkészített betétet agázosítóba helyezzük, miáltal a lemezek és a gázosító fala között kis kamrák képződnek (3. ábra). A gáz kénytelen a gázosító fala és a lemezek rovátkái között áthaladni, miközben a hevített falat érintve, egyenletesen melegszik föl, azonkívül sebességét és irányát folyton változtatja, miközben a szilárd részeket lerakja és jól összekeverődik. Rovátkáit lemezkék helyett ezen célra lyukacsos lemezek is használhatók, vagy pedig a gázosítóba egy vagy több élesen lyukasztott csövet vagy rudat is helyezhetünk el (6., 7. és 9. ábra). Csak az ekként tisztított és túlhevített gázok és gőzök ömölhetnek a kiömlő nyíláson át, amely ennek folytán hosszú időn át tisztán marad. Azon körülmény, hogy a gőzök egymástól elkülönített kamrákban mozogtok, azon előnnyel is jár, hogy túlhevített állapotban jutnak a szabadba és így keveredvén levegővel, magas hőmérséklettel kerülnek égés alá, amji ismét a harisnyák világító képességét fokozza. Ugyancsak ezt célozza azon körülmény is, hogy a légszívást a harisnyák közelében alkalmazzuk, miáltal a lángxó állandóan meleg levegőt szív föl. • További újítás lámpánknál, hogy az előmelegített borszesz, vagy más betöltött folyadék meggyújtásán kívül gázzal is eszközölhetjük (8. ábra). Ezen gázt vagykü,lön fejlesztve, készen visszük a lángzóhoz, vagy maga a lámpa fejleszti azt olyf ormán, hogy a fejlesztett gáz egy részét raktározzuk a következő meggyújtáshoz. Azáltal, hogy a gyújtáshoz gázt alkalmazunk!, a, lámpa meggyújtására nem kell várakozni, míg a gázosító fölmelegszik, hanem a. lámpa azonnal világító lánggal ég, miután a gázkeverő összeköttetésben áll gázaal, amely azonnal meggyújtható.: Ha a gázosító ezen láng által kellőleg fölmelegedett, átkapcsolható! a folyékony égő anyag világítására. A vezeték lezárása után a, bevezetett cső fölső, kiömlő, lyukasztott vége a folyadék világításához előnyösen levegőt szolgáltat. Ha gázgyújtáshoz nagyobb nyomás alatt álló gázt veszünk, ezzel egyidejűleg az égő anyag fölszjinére gyakorolt nyomást is előidézhetjük >

a szokásos levegő beszivattyúzása helyett. Találmányunk szerkezete a következő: Áll centrálisán elhelyezett gázosítóból [(A) 1. és 2. ábra], e körül elrendezett gázkeverőből (B), melyen az égők (D) vannak elhelyezve. A gázkeverő fölső részét csészével látjuk el. (9) az előmelegítendő folyadék (borszesz) részére, a segédgázzal gyúló égőknél a csészén kívül (D) égő fejekbe (25) gázvezető csöveket alkalmazunk (8). Akár előmelegítő folyadékkal, akár a segédgázlánggal hozzuk a lámpát üzembe, bevárjuk, míg a gázosító, kellőleg fölmelegedett;. Mielőtt a segédláng kialudnék, nyomás alatt álló tartányból (1) csövön át a gázosítóban elégetendő folyadékot vezetünk be. Ez a gázosítóban elpárolog, közben a gázosító kamráin végig örvénylik, tisztított és túlhevített állapotban a kiömlési nyíláson (31) át (C) keverő csőbe jut. Itt (32) szívó nyílásokon át meleg levegőt szív magával, majd (B) keverőben mozgási irányát 180 fok alatt megváltoztatva, alaposan összekeveredik s (D) égőbe ömlik, ahol a szitákon (6) átjutva, az előmelegített lángon meggyulad és tiszta kék lánggal ég el. Ha ezen láng fölé alkalmazunk gázizző harisnyákat, ezeket a láng élénk izzásba hozza, másrészt intenzív melege a gázosítót is állandóan a párologtatáshoz szükséges hőfokon megtartja úgy, hogy a gázok további fejlődése biztosítva van. Izzió harisnya nélkül a láng nagy hőfokánál fogva fűtési, szellőztetési és egyéb ipari célokra előnyösen használható. A szerkezet részletes leírása: A gázosító tulajdonképen az (A) gázosítóbpl és ennek csőr-alakú (30) nyúlványából áll, melybe a (31) fúvókat csavarjuk. Ezen. fúvóka szűk furatán át ömlik ki a gáz a keverőbe [(C), 1., 3., 8. és 9. ábra]. Az égő folyadékot (1) csövön vezetjük be,