40479. lajstromszámú szabadalom • Javítások rugalmas fluidummal működtetett turbinákon

- É -Á hajtókozeg által a magas nyomású szakaszon való áthaladás közben kifejtett hosszirányú nyomást a (28) dugattyú egyenlíti ki, mely a rotoron oly módon van kiképezve, hogy működő kiegyenlítő fölülete a (11) térben uralkodó fluidumnyomásnak van kitéve. A (28) és (25) dugattyú labyrinthszerű, vagy más tömítésekkel van ellátva, melyek akképen vannak elrendezve, hogy a hajtóközegnek a dugattyúk és a köpeny szomszédos fölületei között való áramlását megakadályozzák és fojtják. A rotor (31) vége, mely [a (22) csatornán át] a (16) térben uralkodó fluidumnyomásnak van kitéve, oly módon van méretezve, hogy a (18) működő rész befolyásolt oldalfölületével együttesen a hajtóközegnek a (19) dob (32) gyűrűfölületére és a (17) rész befolyásolt munkafölületére kifejtett hosszirányú nyomását egyensúlyozza. Az elvezető csatorna nyomásának kitett (33) gyürűfölület egyenlő (25) dugattyú (34) fölületével, mely szintén az elvezető csatorna nyomásának van kitéve, amennyiben e csatorna (36) vezetéken át a (35) térrel közlekedik. Ezen elrendezés mellett a rotor az összes terheléseknél, fluidumnyomásoknál és vakuumfokoknál egyensúlyban tartatik. Világos, hogy a (33) gyűrűfölület területe egyenlő a (25) dugattyú (34) fölületének területével, minthogy a (25) dugattyú átmérője egyenlő a (6) szakasz átmérőjével. Úgyszintén a rotor (31) fölülete egyenlőre van készítve a (32) gyűrűfölülettel. Világosabban kitűnik ez a következő egyenletekből: A —B A-f C = B+C amidőn (A) a (31) fölület területét, (B) a (32) fölület területét és (C) a (32) és (33) fölületek területe közötti különbséget jelenti. A rajzból kitűnik, hogy A-)-C= a (25) dugattyú (34) fölületének területével és hogy B-|-C = a (33) fölület területével, minthogy pedig A = B, ennélfogva a (33) és (34) fölületek egymással egyenlők. A 2. ábra a találmány tárgyának egy másik kiviteli alakját mutatja. Ezen szerkezetnél az alacsony nyomású szakasz (17) részét hivjtókozéggeí tápláló (á9) csatorna a (38) térből kapja a hajtóközeget, mely tér a turbina közbenső szakasza között van elrendezve. A 3. ábra további módosítást mutat. A turbina ezen kiviteli alakjánál a közbenső szakasz két különböző átmérőjű (39) és (40) részre van fölosztva, melyek között (41) tér van kiképezve. Ezen térrel a (22) csatorna közlekedik. A 2. és 3. ábrában föltüníetett kiviteli alakoknál a rotor (31) oldalfölülete nagyobb nyomásnak van kitéve, mint az 1. ábrabeli kivitelnél, miért is e felületnek a 2. és 3. ábra szerint nem kell nagy átmérővel bírnia. A helytálló köpeny és a tengely közötti kapcsolatok részére bármily közönséges tömítés használható, minthogy a (35) tér vakuumnak van kitéve, míg a turbina másik végén levő (42) tér megközelítőleg légköri nyomásnak van kitéve, ha a turbina kondenzálással működik és a turbinában közönséges gőznyomás hasznosíttatik. A föntebbiekben a találmány lényege oly kiviteli alak alapján van leírva, mely a legcélszerűbbnek tekinthető, azonban magától értetődik, hogy a föltüntetett alak csak példa gyanánt szolgál és hogy azon számos változtatás eszközölhető a találmány lényegétől való eltérés nélkül. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Javítás rugalmas fluidummal működtetett oly turbinákon, melyeknél a magas nyomású szakaszokon áthaladó rugalmas fluidum által eredményezett tengelyirányú nyomás egyensúlyozó dugattyúk, vagy hasonlók által szokásos módon ki van egyenlítve és mely turbinák alacsony nyomású szakasza két részből áll, melyeken a gőz ellentétes irányban halad át, jellemezve azáltal, hogy ezen részek egyike nagyobb átmérővel bír, mint a másik és hogy a működő fluidum áthaladása folytán eredményezett tengelyirányú nyomás oly dugattyú által van kiegyenlítve, mely az elvezetett fluidum nyomásának van kitéve és melynek átmérője az említett két rész középátmérőjével egyenlő.