40447. lajstromszámú szabadalom • Turbina

_ .á -A rekeszek beboesátó részének mélysége a beboesátó részek vége felé nagyobbodik; ezen hajlásszög a korong fölületétől a bemélyedés fenekéig körülbelül 30°-ot tesz. Hasonló módon van mélyítve a rekeszek kibocsátó része külső végétől a (13) élig. A középső gyűrűalakú (7) gőztér a korong ugyanazon oldalán levő rekeszek (11) bebocsátó részeivel a (14) ferde vezetékek útján áll kapcsolatban, melyek a tengely közelében köralakban vannak elrendezve; ezen kör átmérője megfelel a köralakban elrendezett rekeszek beboesátó részei által képezett kör átmérőjének. A (14) ferde vezetékek hajlásszöge, ép úgy, mint a beboesátó részek mélyedésének hajlásszöge körülbelül 30°-ot képez. Az említett (7) gőztérből kilépő gőz tehát a ferde vezetékeken át a rekeszek (11) bebocsátó részeibe lép be és a rekeszek szögalakú sarkaiba ütközik, miáltal ott erőműködést fejt ki. A gőzáram most eltéríttetik és mindegyik rekesz kibocsátó részen és a tok belső falán elrendezett megszakítás nélkül való gyűrűalakú (16) csatornán át a következő gyurűalakú (9) gőzkamrába jut. Igen nagy előnyt képez, hogy a (16) csatorna megszakítás nélkül van kiképezve és ezáltal a gőz a rekeszekből szabadon kiléphet, anélkül, hogy ellenállásra találna, bármily helyzetben van is a forgókorong. A gőz most a második gyűrűalakú (9) gőztérből a következő köralakú rekeszcsoportba áramlik és azt az előbb leírt módon hagyja el a következő gőzkamrában, míg végül a gőz a legkülsőbb (17) kibocsátó kamrát éri el, melyből a (18) kibocsátó csövek indulnak ki. A turbina kiképzése a forgó korong mindkét oldalán egyforma. Hogy azonban mindegyik korongon lehetőleg sok rekeszt rendezhessünk el, anélkül, hogy annak túlságos gyöngítését idéznők elő, a koncentrikus rekeszcsoportok a két oldalon egymáshoz képest eltolt helyzetben vannak elrendezve (3. ábra), minek folytán az egyik oldal mindegyik rekeszének legmélyebb pontja, azaz sarka a másik oldal két rekeszének legmélyebb pontjai között talál helyet. Ily módon mindegyik rekesz a korong vastagságának felénél nagyobb mélységet nyerhet. A köralakú rekeszek és a megfelelő gőzbebocsátó vezetékek között oly viszony áll fönn, hogy mindig több rekesz van elrendezve, mint gőzbebocsátó vezeték, a különbség azonban csekély úgy, hogy mindegyik rekeszhez mindenkor gőz vezettetik egy gőzvezeték által, azaz mindegyik rekesz beboesátó része vagy a mellső, vagy a hátsó végén egy gőzvezetékkel áll kapcsolatban ; egy gőzvezeték két rekesznek is szolgáltathat gőzt. Ezt azáltal érjük el, hogy a. gőzbebocsátó vezeték kibocsátó nyílását nagyobbra készítjük, mint a két szomszédos rekesz beboesátó nyílásai között levő távolságot. A leírt szerkezetnél, melynél a gőz a tok közepén lép be és fokonkint expandál oly arányban, amint a kerülethez közeledik, melynél végül kibocsátást nyer, a rekeszek térfogatának csak igen csekély nagyobbítása szükséges, hogy a gőznek az expanzió folytán föllépő térfogatnagyobbodásának megfelelhessünk, minthogy a gőz a kerülethez való közeledésekor mindenkor nagyobb mennyiségű rekeszekre talál, minthogy a rekeszcsoportok átmérője folyton nagyobbodik. A rekeszek számának ezen növekedése által tehát a gőz expanziójával számolunk, anélkül, hogy a rekeszek nagyságán változtatni kellene. Hasonló módon növekszik a (14) gőzvezetékek száma. Ily módon mindenkor lehetséges annyi vezetéket elrendezni, amennyi szükséges, hogy a megfelelő köralakú rekeszcsoport rekeszeihez a szükséges gőzt hozzávehesíük. Ennélfogva minden gőzrészecske állandóan munkát teljesít, minek folytán csekély nagyságú és súlyú, de nagy teljesítményű gépet nyerünk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gőzturbina mindkét oldalon a tok által bezárt forgó koronggal, azáltal jellemezve, hogy ezen (6) korong mindkét oldalon több koncentrikus (10) rekeszsorral van ellátva, míg a tok a korong mindkét oldalán megfelelő mennyiségű,