40432. lajstromszámú szabadalom • Belső égéssel működő hőlég turbinamótor

retezve, hogy a folyadék egy meghatározott nyomásra legyen beállítható, oly célból, hogy az ezen szelep által táplált köpenyrészben uralkodó nyomás, valamint az éppen ezen köpenyrésznek megfelelő elosztócsoportban keringő levegő legmagasabb nyomása között állandó különbség tartassék fönn. A második szelep a regulátor befolyása alatt áll, mely azt a kívánt munkakifejtés szerint többé vagy kevésbbé fojtja. Az eléghető gáz már most, miután az egy tömszelencékkel ellátott és közvetlenül a turbinatengely által hajtott (h) kompresszor segélyével a megkívánt nyomásra kompiimáltatott, a (g) szelephez áramlik. A (h) kompresszor a folyékony vagy gázhalmazállapotú tüzelőanyagot egy tartányból szívja, azt a (p') nyomásra komprimálja, éa a hőgenerátor belsejében elrendezett (i) vezetőcsövekbe szorítja, melyekben a tüzelőanyag, ha az gázhalmazállapotú, alkalmas módon ismét fölhevíttetik, ha pedig csöppfolyós, úgy elgőzölögtetik és túlhevíttetik. Az éghető gáz ezek után az (i) csővezetékekből a (g) szelepeken és az (f) vezetékeken keresztül a hajtóturbinába áramlik, ahol is az ott uralkodó magas hőmérséklet következtében rögtön meggyulad és ezáltal az abban lévő levegőt fölhevíti, és az ott uralkodó hőmérsékletet föntartja. A hajtóturbinából vagy a turbinamótorból az (1) vezetéken keresztül kiáramló forró levegő ezután a megfelelő anyaggal burkolt kamrából álló (e) hőgenerátorba jut, és abban az (m) csövek mentén vonul végig, mely csövekben a motorhoz vezetett levegő kering. A motorból kilépő levegő ily módon melegtartalmát a kamrába belépő és azután az atmoszférába távozó levegőnek adja át. A (c) hőregenerátor — mint az a mellékelt rajzból látható — a mótor alapzatában avagy a motortól teljesen elkülönítve rendezhető el, mely utóbbi esetben a megfelelő hőszigetelő anyaggal burkolt csővezeték segélyével kapcsoltatik a motorhoz. A hőregenerátor alakja, valamint a hőkicserélés módozata természetszerűleg a találmány keretén belül tág határok között változtatható, minthogy a mellékelt rajzban föltüntetett elrendezés csupán egy példaképem foganatosítási alakot mutat be. A kompresszorként működő (a) turbina teljesen megegyezik a (b) hajtóturbinával, azonban valamivel rövidebb, és vezetőlapátjai utóbbiéval ellentétesen vannak elrendezve. Az egyes elemi turbinacsoportok átmérői a hajtóturbina elemi turbinacsoportjainak átmérőivel egyenlők azon célból, hogy a tengelyirányú nyomás egyenletesen osztassék el. Az (a) turbina ugyancsak egy többszörös axiális reakciós turbina, mely a finoman szétporlasztott víznek az elemi turbinák elosztóiba való bevezetésére szolgáló nyílásokkal ellátott (e') köpennyel van körülvéve. A vízbevezetés arra szolgál, hogy a levegő a kompressziófolyamat alatt hűtessék és állandó hőmérsékleten tartassék. A turbina* által komprimált levegő a hőregenerátor csöveibe vezettetik, ahol a fönt leírt módon fölhevíttetik. A csapágyak kenése és hűtése hatásos olaj- és vízsugár segélyével eszközöltetik. A hajtóturbina, mint az az 1. ábrából látható, oly módon van a tengelyen megerősítve, hogy maga a tengely nincs kitéve a turbinakamrában uralkodó hőmérsékletnek és hogy az szabadon kitágulhat. A hajtóturbina megindítása céljából a I levegő megfelelő nyomásra és hőmérsékletre hozandó. E célra alkalmas csapok szolgálnak, melyek a levegőt és a gázt a hajtóturbinához vezető csővezetékbe vannak bekapcsolva, Egy kéziszivattyú segélyével levegőt nyomunk a hőregenerátorba, mig egy megfelelő nyomást el nem érünk. Erre az (n) tűzhelyen, mely e célból a (c) hőregenerátorban van beépítve, tüzet gyújtunk. Ezáltal az (m) csövekben lévő levegőt a szükséges hőmérsékletre és nyomásra hozzuk, mire a hajtóturbinához vezető levegő- vagy gázbebocsátó csapokat nyitjuk, miáltal a turbina rendes forgásba hozatik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Belső elégéssel működő hőlégturbina, jellemezve azáltal, hogy a turbina négy