40347. lajstromszámú szabadalom • Készülék nitrogénoxydoknak elektromos úton való előállítására

van behelyezve éa ebből a szigetelőanyag- | ból készített (7) hüvely által van elszigetelve. Az (5) elektródán belül levő tér alul a (8) levezetőesővel ellátott (9) fenék által van elzárva. A két elektróda (12) és (13) furataihoz a (10) és (11) világítógázvezetékek csatlakoznak, amelyek egyidejűleg az elektromos árambevezetésre is szolgálnak. A gázkeveréket szállító (14) vezeték a (15) gyűrűalakú elosztótérben végződik, mely fenekén alkalmazott nagyobb számú nyíláson keresztül közlekedik a két elektróda közötti térrel. Az (5) elektróda tartóján elrendezett födő vei elzárható (16) gyújtócső arra szolgál, hogy a készülék üzembe helyezésénél a (12) és (13) furatokból kilépő gázáramokat meggyújthassuk, miáltal folytonosan égő gázgyújtólángra teszünk szert. A (4) tartály fölső részében áttört fenekű (17) edény van fölfüggesztve, melyben a hűtővíz vezetésére szolgáló (18) kígyócső nyugszik. A (4) tartályt majdnem széléig hűtőfolyadékkal, pl. olajjal töltjük meg, mely a polussaruk falazatában levő (24) nyílásokon át a polussaruk belsejébe hatol és ezeket kitölti. Ily módon az elektródák és a készülék szomszédos részei kellően hűttetnek. A 3. és 4. ábra szerinti foganatosítási alaknál a mágneses mező előállítására a (4) hűtőedényben a (19) tekercs van elrendezve, mely a (20) vezetékek segélyével egy áramforrással van összekötve. Az (5) külső elektróda hengerköpeny alakú könnyű gyújtás és a lángív képzésének előidézése céljából a kivánt magasságban egyik helyen a (21) kiugrással van ellátva. Ezen (5) elektródába van a belső ugyancsak hengeres (7) elektróda fölülről behelyezve. A szigetelő anyagból készített (22) hüvely a két elektródát egymástól elszigeteli. Hogy a belső (7) elektródát lehetőleg hatásosan hűthessük, annak üregébe a (23) cső van helyezve, mely alul nyitott és így a hűtőfolyadék keringését elősegíti. A gázkeverék bevezetése, szétporlasztása és elvezetése az 1. ábrabeli foganatosítási alaknál leírthoa hasontó módon eszközöltetik. Ha a két (10) éa (11) vezetéket egyen| áramforráshoz kapcsoljuk, akkor azon pillanattól fogva, melyben az elektromos láDgív képződött, azt a mágneseB mező forgó mozgásba hozza és az ív a két elektróda között levő gyűrűs térben szakadatlanul körben fut úgy, hogy a szemlélő a gyűrűalakú teret lezáró fölületet lát. A keringő lángív sebessége az elektródák kerületének változatlan mérete mellett és ugyanazon mágneses mezőben a lángívben uralkodó áramerősségtől függ. Könnyen lehet tehát elérni, hogy a lángív tetszőlegesen rövid időközökben (pl. 1/1000 mp.) kezdeti helyzetébe térjen vissza. Tehát nemcsak a szemlélő számára, hanem gyakorlatilag is úgy tekinthető ezen lángív, mintha a két elektróda közötti gyűrűalakú teret, melyen a földolgozandó gázkeverék vezettetik keresztül, folytonosan és tökéletesen betöltené. A lángívnek a mágneses mezőben való keringése következtében magában a lángívben is indukáltatik elektromotorikus erő, mely az áramforráséval ellenkező értelmű és így az ívben levő áramerősséget korlátozza úgy, mint ez az elektromos motoroknál történik, melyeknél a mágneses mezőben való forgás következtében a fegyverzetben indukált ellenelektromos erő az áramerősségnek minden határon túl való növekedését, szóval a rövidzárlat keletkezését akadályozza meg. Mivel az ív a készülék üzembehelyezése után folyton ugyanazon viszonyok mellett áll fönn, az áramingadozások, melyeknek következményeként a generátorban lökéseket idéznek elő, nem állanak be és így több készülék párhuzamos kapcsolásánál a generátort teljesen meg lehet terhelni. Az ív gyors keringésének az a következménye, hogy a készüléken áthaladó gázkeverék összes részei avval érintkezésbe jönnek és ennek következtében a készüléket elhagyó termék magas százalék ni trogénoxy dókat tartalmaz. Egyenáram alkalmazása esetében a gázláng helyébe az ívképződés könnyítése céljából a két elektródát összekötő szénszálat lehet alkalmazni, mely az ívképződésnél elég és ismételt üzembehelyezése előtt könynyen újjal pótolható.