40325. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csapoknak, szelepeknek stb. megállapított időpontokban való nyitására és zárására

- 3 -egykarú emelőhöz nyomódik és a (38) vonórúd segélyével a (35) kilinccsel ellátott s az óramű tengelyére forgathatóan ágyazott (39) emelőt kilendíti, minek következtében a (35) kilincs az (1) dob fogkoszorújába kapaszkodik. Mialatt az akasztó horoggal ellátott (40) emelő a (6) lyuksorral párhuzamos (7) lyuksornak egyik, valamivel hosszabb lyukába esik, hogy az óramű járásának esetleges megzavarását megakadályozza, azalatt az (1) dob annyival kapcsoltatott tovább, hogy, mint már említve volt, a (9) kioldó szög a dob köpenyének tömör részeit találja. Midőn a hajtótárcsa (36) pecke a (37) emelőt elhagyja, a (41) vonórúgó az egész zárószerkezetet [(38) vonórudat, (35) kilincset, (39) emelőt és a záróhorgos (40) emelőt] ismét visszahúzza, mire a (40) emelő horga a (7) lyukból kilép s a (35) kilincs újból a dob fogkoszorújáiba kapaszkodik, hogy a dobot tovább forgassa. A fölső (35a) kilincs a dobot (illetve szalagot) a (35) kilincs visszatérése közben fogva tartja. Ezen egész idő alatt a (42) fogaskerékkel (6. ábra) szilárdan összekötött (2) hajtótárcsa a (43) fogaskerékkel szintén szilárdan összekötött (44) forgattyútárcsát az 1:2 áttételi viszony következtében egy félfordulattal elforgatta, miközben a (44) tárcsa (45) csapja, emelők, rudak és effélék közvetítésével egy tolattyút vagy szelepet stb. nyitott meg, vagy zárt el ismert módon. A fogaskerékáttételek megfelelő változtatása által egy munkaszakaszban fordulatnál több vagy kevesebb is végezhető. Hogy a hajtótárcsa (28) peckének a (24) zárófoghoz való hirteleni és káros ütközése megakadályozható legyen, egy szabályozó szerkezet van alkalmazva, mely a (2) hajtótárcsa tengelyén ülő (47) csavarkerékből (6. és 7. ábra), továbbá egy (48) csavarból és az ismeretes (49) szélfogó vagy cillapító szárnyakból áll. Ezen szabályozó szerkezet az egész berendezés egyenletes és rugalmas működését biztosítja. Az óramű és a hajtószerkezet között egy önműködő órafölhúzó mechanizmus van elrendezve (11—13. ábrák), mely az óra lejárását nem engedi meg, míg a hajtómű jár. Ily módon az óra, illetve a dob vagy szalag esetleges megállásából, vagyis az óra fölhúzásának elmulasztásából eredő üzemzavarok előre meg vannak akadályozva. Az (51) emelő a 13. ábrán föltüntetett helyzetben épen az óramű rúgóját kezdi fölhúzni, míg a 11. és 12. ábrán a végső helyzetek láthatók. • A fölhúzó szerkezet berendezése és működési módja a következő : Az óramű rugójának tengelyén egy (52) tárcsa ül szilárdan, míg az (54) pecekkel ellátott (53) emelő ugyanazon tengely körül lazán forgatható. Az (53) emelőt egy csatlórúd köti össze az (51) emelővel. Az (52) tárcsából, mint a rajzok mutatják, az (55) él mentén egy lépcső van levágva, melyen egy (56) tolóka csúszik s e:gy elforgatható (57) menesztő foglal helyet. A 13. ábrán látható helyzetben a hajtótárcsa (50) pecke az (51) emelőhöz ütközik s az említett csatlórúd közvetítésével az (53) emelőre hat. Ennek folytán az (53) emelő (54) pecke az (57) rnenesztohöz ütközik és az (52) tárcsát a nyíl irányában addig forgatja, míg csak az (56) tolóka (58) orra a fölső akadályhoz nem érkezik, mely a tolókát visszalöki úgy, hogy az (57) menesztő a tolóka kivágásába eshet (11. ábra). Ekkor az (54) pecek fölszabadul -s az (50) pecek tovahaladása következtében az (51) emelő hátsó végére gyakorolt nyomás megszűnik. Az (51) emelőt egy rúgó annyira húzza vissza, hogy ha a tolóka (59) orra az óra járása közben, tehát a fölhúzási iránnyal ellenkező irányban az alsó akadályhoz ütközik és az (57) menesztőt a bevágásból kitolta (12. ábra), akkor az (54) pecek az (52) tárrcsát a nyíl irányában ismét a fölső akadályig forgatja és így a lejárt órarúgót újból fölhúzza, minek következtében az óra nem járhat le. A rúgó tengelyének visszacsapödását ismeretes akasztó szerkezet segé-