40315. lajstromszámú szabadalom • Bevezető rész testüregek öblítésére szolgáló fecskendők vagy hasonlók számára

- 2 — anélkül, hogy a lehetséges kiviteli példák kimeríttetnének. A legegyszerűbb alakokat az 1. és 2. áb­rák mutatják, mely kiviteleknél az öblítő­folyadék elkülönített bevezetése és vissza­folyása céljából, e két művelete részére külön nyílások vannak elrendezne. Mint­hogy a folyadéknak a (d) nyílásokból való kilépését létesítő nyomás megszüntetésé­vel az üreg lágy részei az (e) horonyba — az e helyen most föllépő légritkított tér folytán — befekszenek és így a folyadék­nak a (d) nyílásokon át való visszafolyá­sát megakadályozzák, ennélfogva az (a) csonkakúp fölületén a (g) fölfogó üregek­ben még külön (f) visszavezető nyílások vannak kiképezve. A (g) üregek az (f) nyí­lásoknak a lágy részek által való elfödé­sét biztosan megakadályozzák. Ahelyett, hogy a bevezetődarab a (h) folyadéklabdával egy darabban képeztetik ki (1. ábra) a két részt különálló darabok­ból is, és pedig a bevezetődarabot kemény gumiból vagy hasonlóból és a folyadék­labdát lágy gumiból készíthetjük (3. ábra), mely esetben a két részt szilárd vagy haj­lékony, egyenes vagy hajlított (i) össze­kötő darab által egyesíthetjük. Továbbá az (f) folyadékvisszavezetőnyílások a folya­(f) folyadékvisszavezetőnyílások a folyadé­kot a (k) csőmeghosszabbításon át vezethetik vissza a labdába. Ha ia ;(k) cső nem lágy, önműi­ködően- összenyomódó anyagból készül, ak­kor a csőben még egy külön szelepet kell elrendezni, mely a rajzon nincs föltün­tetve. A 3. ábrában föltételeztem, hogy az (a) fej más anyagból készül, mint a fecskendő többi részei. A két rész összekötése tet­szés szerinti módon, például az ezen ábrán föl nem tüntetett (h) labda belsejében való megerősítés által történhetik. A további ábrákban föltüntetett kivi­teli alaknál azon fönt említett hatásra van főleg súly helyezve, melyet a bevezetésnél az (a) fej szétfeszítése hoz létre. Ez leg­célszerűbben a (c) kiugrás alámétszése ál­tal érhető el, miáltal a bevezetőrész a hosszmetszetben kettős emeltyű gyanánt | tekinthető, mely a bevezetésnél, az emel­lett a (c) karra kifejtett nyomás által, ru­galmas hatást létesít és a már az üreg­ben lévő másik (a) kar szélnyomásával kap­csolatban, a nyíláshoz való pontos illesz­kedést, valamint tömítést idéz elő. A 4. és 6. ábrákban föltüntetett kiviteli alaknál az (a) résznek a fecskendő beve­zetésénél elérendő szétnyomását, az (a) rész (1) hornyai könnyítik meg, míg a (b) for­gáspont alátámasztására a fej befelé álló (m) dudorodása szolgál. Ezen kiviteli pél­dánál, mint azt az eredményvonalak mu­tatják, a bevezetőrész különállóan is ké­szíthető és (n) toldattal lehet ellátva, melyre az öblítőfolyadék (h) tartányát vagy az ezzel összekötött tömlőt húzunk. Az 5. és 7. ábrában a bevezetőrész egyetlen darabból áll; eaen kivitelnél a for­gáspont a folyadéktartánnyal való össze­kötés (o) feje által támasztatik alá. Az 5. ábrában továbbá az alsó (c) részt is (p) hornyok gyöngítik. A föntebbiekben az (a) fej nem vétetett különösen figyelembe, azonban a fej is különböző kiviteli alakokban készíthető megfelelően a fecskendő rendeltetési cél­jának. A 4—7. ábrákban az (a) rész csak (1) hornyok (vájatok) gyöngítik. Ezen ki­képezés az (a) rész kisebb kerületváltozá­saihoz elegendő. A 8. ábrában azonban oly kiviteli alak van föltüntetve, melynél az (a) rész egy­idejűleg bizonyos értelemben szétfeszítésre szolgál. A bevezetörész, úgy, mint a többi kiviteleknél, a (c) tömítőrészből áll, mely azonban a (b) forgáspont fölött egyes, az (a) szájdarabot képező (q) karokban foly­tatódik. Emellett a berendezés olyan le­het, hogy a (c) részre kifejtett nyomásnál a (q) karok nagyobb mértékben lengnek ki, mint a hogy az emeltyűhatásnál várható lenne. Ez sokféleképen érhető el. A föl­tüntetett példánál e célra alkalmas anyag­ból és alakban készült (r) rudacskák van­nak behelyezve', azaz a rudacskák oly mó­don lehetnek meghajlítva, hogy rugalma­sak, vagy pedig a rudacskák forgáspontja a (b) forgásponthoz képest megfelelő da-

Next

/
Oldalképek
Tartalom