40275. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményítő és sikér előállítására búzalisztből

Megjelent 1907. évi november hó 7-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 40275. szám. ív/g. OSZTÁLY. Eljárás keményítő és sikér előállítására búzalisztből. DR

KLOPFER VOLKMAB FRIGYES ÁGOSTON BÖLCSÉSZ, GYÁRTULAJDONOS DRESDEN-LAUSNITZBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1907 április hó 3-ika. Pesca ismert eljárása szerint a búzalisztnek keményítőre és sikérre való földolgozásánál akként járunk el, hogy a búzalisz>t vízzel egyenletes péppé alakítjuk és ;zt zárt centrifuga dobban centrifugáljuk. Ekkor a nehéz, nagy keményítőazemek a lob belső falán összefüggő rétegben helyeződnek el, míg kifelé a sikérpép rendezkedik el, mely sikér mellett még a kisszemű keményítőt, cellulózát és a vízben Idott sók legnagyobb részét, továbbá a izet is tartalmazza. Hogy ennél az ismert eljárásnál a keményítő a búzalisztpépből gyorsabban, könynyebben és tökéletesebben váljék ki, a vízhez ugyancsak ismert eljárás szerint calciumhydroxydot adnak. Calciumhydroxyd alkalmazása azonban annyiban hátrányos, hogy a mészhydrát kifejezetten alkalikus lévén, — az alkali földfémek hydroxydjai lúgosság tekintetében közvetlenül az alkali fémek hydroxydjai, a nátron-, káli- stb. lúg után következnek — a búzalisztben levő és a fehérjével csak lazán kapcsolt növényi lecithineket leválasztja és a fermentumokat elpusztítja. Ennek következtében a búzasikér értéke csökken, különösen ha a sikért a hozzákapcsolt lecithinnel együtt élelmiszerkészítményekre akarjuk földolgozni. Egy más, a gabona keményítő- és sikértartalmának elválasztására és sajtolt élesztőnek ezen alapuló előállítására szolgáló eljárásnál a gabonadarát öt- tizenkétszer akkora súlyú hideg vízzel, melyben a dara 5—6%-át tevő chlórnátrium van oldva, híg, csomómentes péppé alakítjuk és ezt 12—24 óráig állani hagyjuk. Ekkor a sikért a chlórnátriumot tartalmazó víz annyira föloldja, hogy a leülepedett tömeg fölött álló, nyálkás, derült, a sikért oldott állapotban tartalmazó folyadékot az edény fenekén leülepedett, a sikérkeményítőt és a növényi rostokat tartalmazó keményítőlisztről le lehet szívni. Ily módon az élesztőkészítéshez szükséges két főtényezőt, nevezetesen a tiszta oldatot alkotó és az élesztő táplálékául szolgáló sikért és az élesztő készítéséhez szükséges cukor nyers enyagát alkotó keményítőt egymástól elválaszthatjuk. Ennél az eljárásnál a sikért a keményítőtől, és pedig ennek mindkét fajától, tehát az úgynevezett sikér keményítőtől is elválasztjuk, amennyiben mindkétféle keményítő, a nagy szemű elsőrendű keményítő