40236. lajstromszámú szabadalom • Készülék nitrogénoxydoknak elektromos úton való előállítására
— 2 — míg a körülötte fölfelé visszaáramló folyadékot a (d) csőtoldat vezeti el az elektródából. A (b) elektróda köpenyében egy folyadékhozzávezetéssel és elvezetéssel ellátott hengerüreg vau kiképezve. A két elektróda egymástól a jólszigetelő anyagból készült, fölső (e) karmantyú által vau elektromosan izolálva. Az elektromos energia hozzávezetésére az (f) és (g) áramkapcsolások szolgálnak. Az (a) elektródával szembenfekvő (b) elektróda sima lap alakú és C3ak csekély távolságban van az ellenelektródától. A (b) elektródának középső részét egy (h) tekercs veszi körül, amely erős mágneses mező létesítése céljából van alkalmazva. Ezen mágneses mező erővonalai merőlegesen állanak az említett (b) elektróda sima fölületére. A reakcióba lépő és az az ezekhez kevert hűtő gázok, az (i) toldaton keresztül lépnek a (b) elektróda által bezárt üregbe, a lángivet a (b) elektróda fölületére szorítva keresztüláramlanak azon és az elektróda csatornáin keresztül hagyják el a készüléket. Ezen készülék nyomás alatt való működtetésre is alkalmas. A leírt készülék működési módja a következő uj tünemények megfigyelésén alapszik : Ha egy erős mágneses mezőben egy a mágneses erővonalakat merőlegesen metsző, sík elektróda és egy arra merőlegessen álló és ezen laptól csekély távolságban levő másik elektróda között elektromos ívlángot, létesítünk, akkor ez a mágneses mezőnek hatása alatt körforgásnak indul és majdnem egész kiterjedésében futja be a lapalakú elektródát. A megfigyelő szeme úgy látja, mintha lap teljesen be volna borítva a láng által. Miután az elektromos ív teljesen hozzásimul a a (b) elektróda fölületéhez, rendkívül rövid lesz azon út is, amelyet a reakció által létesített termények a reakció helyétől, (tehát a lángívtől) egészen a fémtest által előidézett hűtés helyéig leírnak úgy, hogy ezen hűtés azonnal a reakció után kezd hatni és a' hűtés nélkül megteendő út annál is inkább rövid lesz, mert a gázok erősen neki szorulnak a fémelektródának úgy, hogy a lehűtéshez szükséges indifferens gázmennyiséget lényegesen lehet csökkenteni. A gázelvezető csatornákat célszerűen úgy méretezzük, hogy a gázoknak 700°-ig való lehűlése váljék lehetővé. Alkalmasan választott méretviszonyokat föltételezve, már csak egyfél ms gáz fog 1 kilowatt-nyi lángívenergiához szükségeltetni. A gázoknak a reakciós zónában való keresztiilfolyási keresztmetszetének megtartása esetében annál inkább lehet a kilowattóránként bevezetett gázmennyiséget csökkenteni, minél nagyobb a kifejtett elektromos energia. Ennek az oka abban vau, hogy állandóan föutartott átfolyó keresztmetszet mellett annál nagyobb lesz a gázsebesség, minél nagyobb az időegységben keresztülpréselt gázmennyiség. Ennek megfelelőleg egyrészt rövidebb lesz azon idő is, amelyen belül a reakciós terményeknek a körülvevő hideg gázokkal való keveredése az első rohamos lehűtést létesíti, másrészt a nagyobb sebesség folytán hamarább ia eszközöltetik a hőelvonás a lehűtött fémfölületek által. Váltakozó áram esetében minden áramirányváltozásnál az (a) elektróda és a (b) elektróda közötti legrövidebb távolságon történik a láng meggyújtása és a láng csak azután tér át, ezen a lapra merőleges helyzetből, egy a laphoz simuló helyzetbe; amikor is forgása közben egy csonka kúpnak palástját írja le. Egyenáram használatánál az egyszer meggyújtott láng állandóan tartja meg legnagyobb kiterjedését. A gázok által az elektródatesteknek és azoktól a hűtőfolyadéknak átadott meleget különféle célokra lehet azután tovább fölhasználni. Az elektródák célszerűen rézből készülnek, azonban kellő védettség mellett vasból vagy egyéb oly fémből készülhetnek, amely esetleg a mágneses mező intenzitását növelni is képes. Az alsó végén legömbölyített (a) elektróda oly alakú elektródával is volna helyettesíthető, mely a (b) elektródával szemben levő végén központi bemélyedéssel van ellátva, vagy pedig egyéb alakkal bír. A nagyobb számú, gömbölyű keresztmet! szettel bíró, egyenes csatornával fölszerelt
