40212. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kemence cinknek érceiből folytonos üzemben való előállítására

- 5 -tetszés szerint fűthessük. Lehetne ezt az ellenállást oly fényíwel is helyettesíteni, mely a (2) cső helyén egymás fölött alkalmazott elektródák között csap át, miután az ily ív lényegében véve ugyancsak központi fűtést alkot. A cinkgőzök a (tl) nyíláson az (1) hűtőbe jutnak, még pedig a rajz szerint érintő irányában. A (tl) nyílással szemben a hűtő falán egy (5) dugó van alkalmazva, melyen forgathatóan és eltolhatóan egy (6) vakaró horog nyúlik át; ez a horog lehetővé teszi, hogy a kemence szabálytalan üzeménél a (tl) nyílást anélkül tisztogathassuk, hogy cink szállhatna el, vagy levegő juthatna be. Rendes viszonyok között a vakaróhorog annyira vissza van húzva, hogy csakis csúcsa nyúlik be az (5) dugón a hűtőbe. A folyadék alakjában lecsapódott cinket a hűtő lejtős fenekén gyűjtjük össze, honnan azt azbesztből vagy más alkalmas anyagból készült dugó segélyével elzárható (7) nyíláson rövid időközökben csapoljuk le. A (7) nyílás mindkét oldalán, a hűtő alsó részén két másik (8) és (9) nyílás van kiképezve, melyek ugyancsak egy-egy kis (10 11) vakaróhoroggal fölszerelt dugók útján vannak elzárva úgy, hogy a hűtő fenekén a kemence szabálytalan járásánál leülepedett cinkport cink elszállása és levegő bejutása nélkül lehet eltávolítani. Ezt a port a vakarok a (7) nyíláson át eltávolítják és megjelenése jelzi, hogy az üzem szabálytalan. A le nem csapható gázok és a túlságos magas hőmérséklet következtében le nem csapódott cinkgőzök a (12) nyíláson távoznak, mely egy hengeres (13) füstcsőbe vezet. Ez a cső alul teljesen nyitva van, fölül pedig egy magas kéménybe torkollik. A (12) nyílást a (14) csapiószelep zárja, mely a füstcsöben alkalmazott csap körül forog és egy súly hatása alatt áll be a záró helyzetbe, túlságosan heves, pl. a fürdőbe behulló megmerevedett adalék vagy faltörmelék által okozott cinkfejlődésnél pedig kinyílik. Ha (12) nyílást por vagy cinkfehér eltömi, a (14) csapószelepet a (15) vakaróhorog segélyével, mely a füstcsőnek a csapószeleppel szemben fekvő falán eltolhatóan és forgathatóan van ágyazva, kinyithatjuk, a port vagy cinkfehért pedig a (12) nyílásból kihúzhatjuk. Rendes üzemnél a gázok és cinkgőzök a (14) csapószelepen kiképezett szűk nyíláson át távoznak, a por és cinkfehér pedig a (13) füstcső falán rakódik le, melynek födele nyitható úgy, hogy a lerakódott port egy vakaró segélyével eltávolíthatjuk és a füstcső alatt elhelyezett (17) edényben összegyűjthetjük. Időszakosan a füstcső fölött alkalmazott kéményt is megtisztítjuk. Rendes üzemnél, különösen ha nyers fakóérceket dolgozunk föl vas segélyével, a cinkfehér csak igen kis mértékben képződik. Ha a kemencében csak cinkfehéret akarunk előállítani, a hűtőt akként kell fűteni, hogy hőmérséklete 600°-nál nagyobb legyen, ekkor cink alig vagy egyáltalában nem csapódik le, hanem az egész cink a füstcsöben elég. Ebben az esetben a füstcsövet előnyösen tágas gyűjtő kamrával helyettesítjük. Eme leírt hűtő helyett bizonyos esetekben, különösen ha oly érceket kell földolgozni, melyek kevés széndioxydot és nedvességet tartalmaznak, az 5. és 6. ábrán látható hűtőt is használhatjuk. Evvel az ecsettel állunk szemben tökéletlenül pörkölt gálmák és főleg oly nyers fakóércek földolgozásánál, melyek meddő kőzete mészpát. Az ekkor a kemencében a cinkkel egyidejűleg képződő szénoxyd és vízgőz a cinkét oxydálja és a hűtőben, sőt magában a kemencében is cinkpor képződik. Elkerüljük ezt a hátrányt, ha a kemencéből távozó fémgőzöket vörös izzó szénrétegen hajtjuk át. Ekkor a széndioxyd és vízgőz a vörös izzó szén hatása alatt szénmonoxyddá alakul át, a gőzök által elragadott cinkpor pedig a vörös izzó szénrétegen áthaladva, fémes cinkké redukálódik szénmonoxyd képződése mellett. Ily módon a vörös izzó szénen átvezetett gő-