40188. lajstromszámú szabadalom • Bélnélküli lángzó folyékony égési anyagok számára

2 -tással ismét használhatóikká válnak, vagy pedig könnyen kicserélhetők. Az elgőzölögtető, mely kis fajlagos hővel bíró anyagbői készül és így jó melegvezető, az őt körülvevő égési anyagtól izoláló anyaggal választatik el úgy, hogy az égési anyagnak káros fölmelegedése ki van kerülve. Az izoláló test kettős falú (f) hengerből áll, melynek feneke szintén kettősfalú és mely az égési anyagot a (h) csatornán át bocsátja az elgőzölögtetőbe. Az elgőzölögtető belső fölületének alsó részében csavarmenetekkel van ellátva, melyek segélyével az az izoláló testtel tömítetten egyesíthető. Az izoláló testnek fölső vége a (k) csavarmenetekkel van a lángzó nyakkal egyesítve. A két (f) és (g) henger és az izoláló test kettős feneke által képezett tér rossz hővezetővel, pl. azbeszttel vagy levegővel van megtöltve, míg az (a) elgőzölögtető cső és az izoláló test között az (m) légrés van meghagyva, mely a hőizolálást még inkább növeli. Az elgőzölögtető fölött és evvel összeköttetésben a szokásos (p) elgázosító kamra van elrendezve', melyben egy szitasorozat van elrendezve, mely a tovaragadt égési anyag alkatrészeit visszatartja. A (p) elgázosító kamrához csatlakozik az (r) Bunsen-féle csőszáj, mely az ismert gázbeömlést szabályozóknak valamelyikével van ellátva. A csőszájat a (b) lángzócső veszi körül, melyhez az izzó harisnya tartójával ellátott (s) lángzófej csatlakozik. A lángzcfej és a cső a melegeit, minthogy jó hővezető anyagból készülnek, az (a) elgőzölögtetőre viszik át. A lángzó működése a következő: Az égési anyag az izoláló testnek (h) csövén át az elgőzölögtetőbe jut, amelyben az a melegvezető elemnek kapilláris hatása folytán valamivel magasabbra emelkedik, mint amennyire a tartályban áll úgy, hogy az égési anyagnak a tartályban lévő csekély mennyiségénél, ill. alacsony állásánál is mindig elegendő folyadék tesz az elgőzölögtetőben. A Bunsen-lángzó által létesített nagy meleg a (b) lángzőcsö| vet fölmelegíti, mely a fölvett melegét az (a) elgőzölögtetőnek tovább adja; ez utóbbi a meleget ismét a melegvezető elemmel közli, vagyis a jelen esetben a csövekkel, a belsejükben lévő sodronyszitákkal és az égési anyaggal. Az elgőzölögtető és a meleg vezető elem által képezett nagy párolgási fölület folytán az égési anyag gyorsan és biztosan elgőzölögtetik, a gőz az elgőzölögtetőbőlaz elgázosító kamrába emelkedik és itt teljesen gázzá alakul át. A tovaragadt égési anyagrészeket itt a sziták visszatartják, miáltal az égési anyag gáz alakjában folyékony anyag nélkül jut a Bunsen-csőszájhoz úgy, hogy jó, intenzív világítást kapunk. Hogy az elgőzölögtetőben a folyadékoszlop ingadozásait és ennek folytán a fény lüktetését elkerüljük, az elgőzölögtető alján egy visszacsapó szelepet alkalmazunk (3. ábra), mely akkor záródik, amikor a folyadék a tartályba visszafolyni igyekszik. A visszacsapó szelep egy, az (a) elgőzölögtető csőhöz csavarolandó (t) hüvelyből áll, melynek (u) szűkülő nyílását a parafából vagy más könnyebb fajsúlyú anyagból készült (v) gömbszelep zárja el. A (w) nyúlványok a szelepnek túlmagas megemelkedését gátolják meg. SZAHADALM] IGÉNYEK. 1. Bélnélküli lángzó folyékony égési anyagok számára, jellemezve egy melegviszszavezetéssel fűtött elgőzölögtető által, melyet hőizoláló anyag vesz körül és melyben egy, a kapilláris hatása által az égési anyagot az elgőzölögtetőbe fölszívó hővezető elem van elrendezve, ahol is az elgőzölögtető az izoláló testtel együtt a tartály égési anyagába bemerül és egy, ismert módon szitákkal fölszerelt elgázosító kamrába torkol. 2. Az 1. alatt igényelt lángzónái az elgőzölögtetőnek egy foganatosítási alakja, jellemezve egy, az elgázosító (p) kamrába torkoló (a) csőalakú rész által, melyben egy, számos hővezető csőből