40153. lajstromszámú szabadalom • Készülék rövidárúk lemérésére, föltekercselésére és levágására

Tegyük föl, hogy a föltekercselt árúrész a (26) levágócsatorna középvonalával egybeeső (143, 143) vonal (7. ábra) mentén vágatik el. Az elrendezés már most oly módon van foganatosítva, hogy a (18) csappanó nyitott helyzetében a csappanó (21) fogója (5. ábra) az árú végdarabját a (26) vágócsatorna fölött megfogja, mint az az 5. ábrában pontozottan rajzolva van. Minthogy tehát ezen esetben az árú az asztal azon helyén fogatik meg, melyen ezután a levágás történik, ennélfogva előre meghatározott hosszal bíró árúdarabok lehúzásánál és levágásánál a (143) vonal és a két (4, 5) henger (144) érintkezési vonala között levő (145) árúdarab (7. ábra) nem jön figyelembe. Ha azonban szövetszalagok mérendők le, azaz ezek hossza határozandó meg, akkor a számlálómű az árúnak a hengerrendszeren való teljes áthaladása után ezen (145) darabbal kevesebbet mutatna, minthogy az árú a készülékbe való behelyezésénél a (145) darabbal, mely a számlálóműre nem fejt ki hatást, a (144) vonalon túl kiáll. Hogy a számlálómű az átvezetett anyag helyes hosszát mutassa, a számlálómű nem pontosan zérusra állíttatik vissza, hanem kezdetben ezen (145) darabra állíttatik be, mielőtt az árut áthúzni, illetve ennek hoszszát mérni kezdjük. Minthogy azonban a számlálóműnek a zérushelyzetbe való visszavezetése a (86) kilincsnek a (88) beiktatótól a (89) kiiktatóig való mozgása közben történik, ennélfogva a kiiktatónak oly ívvel kell beállíthatónak lennie, mely ezen (145) darabnak megfelel. E célra ezen kiiktató (90) tartógyűrűje ezen ívvel forgatható és (146) fogantyút tart, mely a (90) gyűrű helyzetéhez képest a helytálló (149) állváuydarab két (147, 148) bevágásának egyikébe vagy másikába befektethető, hogy a (90) gyűrű, illetve e (89) kiiktató mindenkori helyzetében fogvatartassék. Ha előre meghatározott hosszal bíró árúdarabok húzandók le, tekercselendők föl és vágandók le, akkor a (146) fogantyú a fölső (147) bevágásban fekszik úgy, hogy a (89) kiiktató a teljes vonalakkal jelölt helyzetet foglalja el. Szövetszalagok lemérésénél a fogantyú az alsó (148) bevágásban fekszik és a (89 kiiktató a pontozott vonalakkal jelölt helyzetet foglalja el. Minthogy a (145) darab csak kis hosszal bír, ennéfogva a számlálómű előre való beállítása határozatlan hosszal bíró árúdarabok lemérésénél csak a legkisebb egységekkel bíró typkerékre terjed ki. Ennélfogva ezen typkerék valamivel hosszabb (47') visszaállító pecekkel bír, mint a magasabb egységek typkerekei. Ezenkívül a (94) bütyköstárcsa magasabb (96) zónájában (150) mélyítés (17. és 18. ábra) van kiképezve, mely a keret fölfelé való mozgásának befejezése előtt az (50) orrúdat egy kis darabbal jobbra eltolni engedi, mimellett a már zérus helyzetbe került, a magasabb egységekhez tartozó typkerekek az orrúdból ki vannak kapcsolva, míg a legkisebb egységekhez tartozó, valamivel hosszabb (47') pecekkel bíró typkerék még addig marad a rúd illető (51) orrának terjedelmében, míg a (104) csap a mélyebb (137) kivágásba esik, mely pillanatban az utoljára említett typkerék is szabaddá tétetik az orrúdtól. Szövetszalagok lemérésénél az orrúd a ^90) gyűrű által a jobboldal felé való teljes eltolásban megakadályoztatik, hogy az ezen esetben kikapcsolandó hasított kerekek a typkerekekkel ne legyenefc kapcsolhatók, ellenben az orrúdnak baloldali véghelyzetébe (11. ábra) és rendes helyzetébe (8. ábra) való beállításának lehetőnek kell lennie, hogy a számláló mű a mérés befejezése után (a keret emelésénél) a zérus helyzetbe visszavihető legyen. Az orrúd ezen befolyásolása a forgatható (90) gyűrűből a fönt leírt módon történik. Annak elkerülésére, hogy a föltekercselő dob a hajtótengelyről való lekapcsolása után eleven ereje folytán az árut luizás által ne befolyásolja kedvezőtlenül, oly berendezés alkalmazható, mely a föltekercselő dobot lekapcsolása előtt előfékezi és melyet a számlálómű működtet. A fékező hatásnak a föitekercselő dob tengelyére való átvitele (151, 152) fogaskerekek (7. ábra) segélyével történik. Minthogy az előfékező berendezés nem tartozik a találmány tárgyához