40146. lajstromszámú szabadalom • Elektromos vezérmű sűrített levegővel működtetett kéthengeres jelzőmozgató berendezésekhez

:i — szabad állásból kiterítettük — csak ak­kor állítsuk a tiltóállásba, mikor a jelző­kar átállítása magától tényleg nem történt meg. Találmányunk tárgya emez átkapcsoló oly kiképezése, hogy a jelző biztos átállí­tása céljából csakis az átkapcsolót kelljen egyik végállásából a másikba állítani, az­után pedig a jelzőmozgató berendezést ma­gára lehessen hagyni, annak veszélye nél­kül, hogy a berendezés akkor is fogyasszon gázt, mikor a jelző önműködően is átáll a tiltóállásba. Hogy ez lehetséges legyen, az átkap­csolót egy késleltető szerkezettel szerel­jük föl, mely az átkapcsolónak a szabad állásból a tiltóállásba való átmenetét mind­addig meggátolja, hogy a jelzőnek ideje legyen időközben saját súlyának hatása alatt a szabadállásból a tiltóállásba való átmenetre és így a tiltó henger áramköré­nek megszakítására. Ha végül az átkap­csoló bizonyos idő multán a tiltó hely­zetbe jut, a tiltóállásba állító áramkör záródásának nincs hatása, mert a jelző­karnak átállása után ezt az áramkört az átkapcsoló megszakította. Ha azonban a jelzőkar tényleg nem állott átkap­csoló berendezés átállásánál a sűrített gáz átáramlása a tiltóhengerbe önműködően megkezdődik, és a jelző biztosan a tiltóál­lásba áll át. Hogy az átkapcsoló kezelésénél a kés­leltetve történő tilosra való átállását be­várni ne kelljen, a kéziemelő a kapcsoló­emelővel nincs mereven kapcsolva, hanem egy rúgó vagy más feszítőmű útján úgy, hogy a kéziemelő a kapcsolóemelővel szem­ben elősiethet és ezt a rúgó segélyével a késleltető szerkezet hatása ellen magával húzhatja. Ily átkapcsoló egy foganatosítási alakja a jelzőállító berendezéssel kapcsolatban a csatolt rajz 1. ábráján a nyugalmi állás­ban látható; az (5) és (6) vezérlő elek­tromágnes által jelképezett jelzőmozgató berendezés ki van kapcsolva és az összes áramkörök meg vannak szakítva. Mikor a kéziemelőt balra a szabad állásba állítjuk, a (2) kapcsolóemelőt a kéziemelő (9) karja lenyomja, miközben a (4) légpárna a (10) furaton át sűrített levegővel telik meg. A szabad végállásban az átkapcsoló a (14) kontaktust zárja, minek következtében a szabadra állító henger (6) vezérlőelektro­mágnese a (11) vezetéken át bekapcsoló­dik és a jelzőkart a (7) dugattyú szabadra állítja. Eme helyzetében a (8) átkapcsoló a tiltóhenger (5) elektromágneséhez ve­zető vezetéket zárta. A jelző visszaállítása céljából csakis az (1) kéziemelőt kell jobbra a tiltóállásba állítani. Ekkor először a (13) kar távo­lítja a (2) kapcsolóemelőt a (14) kontak­tustól, miáltal a szabad állásban tartó elektromágnes áramköre megszakad és a jelzőkar saját súlyának hatása alatta tiltó­állásba térhet vissza. Amint az (1) kézi­emelő a tiltóállásba jutott, a (3) rúgó se­gélyével a (2) kapcsolóemelőt magával húzza, mely utóbbi mozgását a légpárna késlelteti, minthogy ebből a levegő egy tökéletlenül záró szelep vagy dugattyú mellett csak lassan száll el. A szelep által okozott késleltetés mindaddig tart, míg a dugattyú a henger egy hasítékát el nem hagyta; ekkor a levegő a dugattyú alól gyorsan elszáll úgy, hogy a késleltetés megszűnik és a (2) átkapcsoló a (15) kon­taktust áthidalja. Ily módon kapcsolat lé­tesül a (12) vezetékkel, minek következté­ben az (5) szelep nyitna, ha a jelzőkar még a szabad állásban volna és így a (8) át­kapcsoló a tiltóállást létesítő áramkört zárná. Ha azonban a jelzőkar saját súlyának hatása alatt a tiltóállásba visszaállott, a (15) kontaktus záródása a vezérmű álla­potát nem befolyásolja, mert a vezeték a (8) átkapcsolónál meg van szakítva. A késleltető szerkezet kiképezési alakja a találmány tárgyát nem képezi, légpárna helyett katarakt, szélfogó kerék stb. al­kalmazható, lehet továbbá a kéziemelő és a vezéremelő elkülönítésétől is eltekinteni és a késleltető szerkezetet az egész ems­lőre hatni engedi, mely esetben a kéziem 3-

Next

/
Oldalképek
Tartalom