40134. lajstromszámú szabadalom • Ellenőrző pénztár

4 -peckek egyikével kapcsolódik és a tízes ssámkereket egy számmal tovább forgatja. Ily módon a (17) számkerekek együtt min­dig a bevételezett tételek összegét jelzik-. Ha a beállítás után a regisztrálás is a ké­sőbbiekben leírt módon megtörtént, az (51) billentyűket lenyomjuk, mire a (2) korongok az (1) tengelyen alkalmazott tekercsrugók hatása alatt az eredeti állásba önműködően visszatérnek anélkül, hogy a (17) számke­reket befolyásolnák, mert ekkor a (16) ki­lincskerék a (17) számkereket nem viszi magával és a (12) kerék a (13) és (16) ki­lincskerekekkel együtt a (11) tengeren üre­sen forog. A (2) korongoknak az eredeti állásba való visszatérését azonban egészen önműködővé is tehetjük, ha a (15) kilincset pl. a (43) rúddal vagy egy más mozgó tag­gal hozzuk kapcsolatba, mely mihelyt a regisztrálás megtörtént, a (15) kilincseket önműködően kikapcsolja, ami meggátolja, hogy az elárusító a korongokat újból beál­lítsa anélkül, hogy a kezdeti állásból indult volna ki, ami a tulajdonos megtévesztésére és megkárosítására vezethetne. Ha a (2) korongok beállítása megtör!ént és azután a (41) fogaskereket a tengelyé­nek végére illesztett forgattyú segélyével a nyíl irányába forgatjuk, a (45) emeltyű érint­kezésbe jut a (8) kalapács lenyúló szárával és ezt hirte'en megemeli. A (31, 32) hen­gerek ez ideig a mozgásban nem vesznek részt. Mihelyt azonban a (45) emeltyű a kalapács szárát elhagyja, a (39) fogaskeré­ken lévő (40) ütköző a (36) korongon alkal­mazott (37) pecekbe ütközik és ily módon a (36) korongot és evvel a (31, 32) henge­reket is forgásba hozza, melyek ekkor a csekkszalagot e'őre mozgatják. Ez a moz­gás mindaddig tart, míg a (41) fogaskerék a (43) fogasrúdnak végére nem ér, amikor is az e rúd végén lévő (47) nyúlvány a (49) emeltyűt elforgatja, minek következtében oz a (30) kilincskoreket egy-két foggal to­vább forgatja, hogy a regisztráló szalag és a festékszalag egy számközzel tovább mozogjon. Ha a (41) kerék a (43) fogasrúd végére ért, a forgattyút a nyíllal ellenkező irányba forgatjuk. A (41) és (39) kerekek ezen mozgásában a (36) korong és a (31, 32) hengerek már ismét nem vesznek részt, hanem abban a helyzetben maradnak, me­lyet elfoglaltak, midőn a (41) kerék a (43) rúd végére ért. A forgattyúnak a nyíllal ellenkező irányban való forgatásakor a (3') kerékben alkalmazott (40) ütköző a (37) pe­cekkel a másik felől jön érintkeíésbe, de ekkor ezek nem kapcsolódnak egymással, mert a (40) ütköző a (37) peckek rézsútos végén a rúgó átellenében átcsúszik. A (31, 32) hengereknek azért kell nyugalom­ban maradniok, mert a (41) kerék vissza­felé haladása alatt történik a csekknek a csekkszalagról való levágása, mialatt az utóbbinak tovább mozognia nem szabad. A csekk levágása ol3'kép történik, hogy a (41) kerék visszaforgásakor az ennek belső fölii­letén alkalmazott (44) bütyök az olló (34) részének nyúlványába ütközik és ezt a részt a nyíl iránj'ába elforgatja, amikor is a csekkszalagnak a vágószerkezetből kinyúló részét, a csekket, levágja, mely a (52) csa­tornára esik és ezáltal kifelé vezettetik. Mihelyt a (44) bütyök a (35-) ollórész nyúl­ványát elhagyja, ez rúgóhatás alatt ismét eredeti állásába visszatér. Magától értetődik, hogy az előzőkben példaképen ismertetett szerkezeten számos módosítást lehetne eszközölni anélkül, hogy ezáltal a találmány lényege érintetnék. így pl. lehetne a számtipeket könnyen hozzá­férhető helyen elhelyezett hengeren esetleg két sorozatban is elrendezni, mely utóbbi esetben az egyik számtipsorozat a regisz­trálószalag, a másik pedig a csekkszalag nyomtatására szolgál és a festékszalag el­esik. Lehetne továbbá a jelzőszámokat külön nagyobb sugarú szektoron alkalmazni, ami lehetővé teszi, hogy a jelzőszámokat nagyob­bítsuk ; stb. stb. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Ellenőrző pénztár, azáltal jellemezve, hogy egy tengelyen minden egyes hely­érték számára egy-egy (2) korong van elhelyezve és ezen korongokon a jelző­számok, a regisztráló számtipek és a be­állító fogantyúk akként vannak elren-

Next

/
Oldalképek
Tartalom