40120. lajstromszámú szabadalom • Ércpénzzel működtetett gépi biztosító kötvények, jegyek és hasonlók kiadására

— 8 -a helyet, melyen a (67) kés a (82) szelvényt a (81) szelvénytől elválasztja. A (163) jegytartály egyik oldalon hosszirányú (164) nyílással (3. ábra) van ellátva, melyből a jegyek szűkített részei kinyúlnak, A tartályt előzően egymás fölé helyezett jegyekkel töltjük meg (4. ábra). Ha a jegy (80) és (81) szelvényei a (9) nyíláson át a (95) tálcába estek, a vevő a jegyre nyomtatott utasítások szerint a (81) szelvényt kitölti, azaz nevét és jímét a szelvényre írja, a (81) szelvényt a (80) szelvényről leszakítja és a (8) nyílásba dobja, honnan a szelvény egy gyűjtődobozba esik, a (80) szelvényt pedig megtartja. A biztosító társulat vagy a gép bérlője tehát a két (81) és (82) szelvényt tartja meg, melyek a (80) szelvénnyel egyeznek és a vevő címének és nevének birtokában van. Minthogy pedig a (82) szelvény a vevő által bedobott pénzdarabbal együtt a (76) tartály egy (86) rekeszébe esik, a biztosító társulat vagy a gép bérlője hamis pénz használata ellen biztosítva van, mert az ilyfajta csalás rögtön kitűnik és a biztosítási összeg kifizetése megtagadtatik. Ha a pénz és szelvények fölvételére szolgáló tartály megtelt, a géptől eltávolíttatik és a társulat irodájába vitetik, ahol a (123) pecsét föltöretik és a (122) csavaranya vagy egyéb záró berendezés eltávolíttatik, minek folytán a (117) födél a (76) tartályról leemelhető és a tartály minden egyes rekeszében lévő pénzdarab és szelvény megvizsgáltatik és együtt eltétetik. Ha hamis pénz találtatik, erről jegyzőkönyv vétetik föl és a társulat csalás esetén a biztosítási összeg kifizetését megtagadja. Világos, hogy a forgatható (76) tartály a társulat vagy bérlő hivatalában elzáratik és lepecsételtetik, mielőtt az alkalmazás helyére küldetnék. Világos továbbá, hogy ha a forgatható (76) tartályok egyik teljesen megtelt és a tartály ezen állapotánál a pénz bedobására szolgáló (7) nyílás a leírt módon önműködően elzáratik, a tartály a társulat vagy bérlő egy alkalmazottja vagy megfelelően fölhatalmazott egyéb egyén által eltávolítható, vizsgálat céljából a társulat hivatalába vagy helyiségébe szállítható és lepecsételt üres tartály által pótolható, minek folytán a tartály és tartalmához más, mint a fölhatalmazott egyén sohasem juthat hozzá. A 15. ábrán föltüntetett (79) jegyek alakja tetszőleges lehet és külön-külön vagy egy darabban képezhetők ki. Legcélszerűbb a jegyeket a leírt és ábrázolt módon alakítani, de ez nem föltétlenül szükséges. Bizonyos célok elérésére célszerű a leírt szerkezetű mótor használata és a fő- és mellékáramkör elrendezése; a főáramkor a pénz bedobása által záratik és szakíttatik meg, mimellett az egész gép burkolva van és a működő részek megfelelő tokok által határolva vannak. Célszerű továbbá egyes esetekben négyszögletes tartály helyett a gyűrűs vagy köralakú tartály használata, mert a gép befogadó képessége ezáltal növeltetik. Bizonyos esetekben célszerű a 19. ábrán föltüntetett szerkezet alkalmazása, mely a pénz bedobására szolgáló nyílás elzárását eszközli oly célból, hogy a gépbe második pénzdarabot ne lehessen dobni addig, míg az első pénzdarab a főáramkört elzárva tartja. A pénzt fölvevő (7) nyílás és (12) csatorna, a (14) pont körül elforgatható (13) pénztartóemelő, a (15) és (16) kontaktusok, a (101) rúd, a (102, 103, 104, 105) részek működése a már leírtak működésével teljesen egyezik. A (168) segédtolóka a (169) nyílással van ellátva és alsó részén a (179) rúd fölső végére van erősítve. A rúd alsó vége a (170) ponton a (172) ponton a (173) csapágyban megtámasztott (171) emelőhöz csatlakozik. A (173) csapágy a gép keretére van erősítve. A (175) rúgó egyik vége a (174) pecekhez, a másik vége pedig a (171) emelőhöz van erősítve és pedig célszerűen a (170) és (172) forgáspontok között. A (175) rúgó a j (171) emelő szabad (177) végét a (176) pe! cekhez képest megfelelő helyzetben tartja. A (171) emelő (177) vége a pénztartó (13) emelő (178) végével oly módon helyezkedik