40073. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilrostok, fonatok és szövetek fehérítésére

Megjelent 1907. évi október hó 19-ón. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 40073. szám. XIV/tí. OSZTÁLY. Eljárás textilrostok, fonatok és szövetek fehérítésére. ZEITSCHNER HUGÓ SZÖVŐGYÁBI IGAZGATÓ M. GLADBAGHBAN. Bejelentésének napja 1906 november hó 23-ika. Elsőbbsége 1904 december 21-óvel kezdődik. Textilrostoknak, fonatoknak, fonalaknak raotringokban, csévéken és kopszokon, valamint szöveteknek fehérítése eddigelé nedves megmunkálás útján történik. A fehérítendő árú ekkor vagy megfelelő előzetes kezelés után (szapulás) klórmészoldat-fürdőkbe tétetik, vagy pedig elektrolítosan előállított fehérítőoldat hatásának tétetik ki. Ezen nedves kezelési mód a fehérítendő árút többféleképen károsítja, különösen akkor, ha az csévéken vagy kopszokon vagy bugákon van, mert a kéregpapirtokok s. i. t. a nedvesség folytán megromlanak és a centrifugán a kopszok és a tokok alakja könnyen megsérül. Épen a nedves eljárásnál lép föl laza rostoknál, előfonatoknál és motringos fonalaknál, mint a főzés, kilúgozás és szapulás következménye, az annyira káros kócosodás vagy széthúzódás. A jelen találmány mindezeket a hátrányokat megszünteti. A fehérített árú költséges szárítása teljesen elmarad ; a csévéknek és kopszoknak alakja egyáltalán nem szenved változást; a fehérítendő árú lehetőleg kiméltetik; a rostok és fonalak teljesen megtartják nyerssúlyukat; az egész fehérítési művelethez nem szükséges a nedves eljárásnak nyolcadrésznyi ideje sem és az egész készülék könnyen és mindenütt berendezhető és könnyen kezelhető. Ezen új eljárás a nedves fehérítési eljárás előállítási költségeinek felénél kevesebbet igényel. Ugyanez áll a berendezési költségekre is, mert itt egészen elmaradnak a főzőilletve a szapulóberendezés, a centrifuga, a szárítókamarák, illetve szárítógépek, a klórkádak, a mosókádak és a mechanikai üzem. A csévék és kopszok formájára annyira káros centrifuga elmaradása folytán a szövészetben nagyobb termelést érünk el és hibátólmentes szöveteket kapunk, a vetélőorsó a szárazon fehérített vetülékkopszoknál épen olyan szabadon bevezethető, mint a nyersfonadékoknál, miáltal az eddigi eljárásokkal szemben 8—12% hulladékot elkerülünk. Miután a klórgázok nem mennek a helyiségen át, ennéfogva nem is lesznek azok többé a munkások terhére. Ezen előnyöket azáltal érjük el, hogy a fehérítendő árút majdnem száraz úton kezeljük és az eljárás lényege abban áll, hogy az árút (előzetes főzés vagy szapulás nélkül) először vízgőzhozzávetése útján csekély mértékben megnedvesítjük és azután azt klórgázzal vagy más egyenértékű gázalakú fehérítőszerekkel kezeljük. Az eljárás foganatosítására csak egy légmentesen záró szekrény szükséges. Ezen