40069. lajstromszámú szabadalom • Eljárás viscoseoldatok kezelésére
Megjelent 1907. évi október hó 19-én. MAGY. KIK. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 40069. szám. IV/h/i. OSZTÁLY. Eljárás viscozeoldatok kezelésére. SOC ÉTÉ franc;aise de la viscose cég PÁBISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1907 március hó 30-ika. A fonalak, vékony hártyácskák és más effélék előállításához való viscose, mint ismeretes, különös érett állapotot követel meg, más szóval a cellulosexanthogenátnak a molekuláris kondenzáció meghatározott vegyi analízis által megállapított fokát kell elérnie. E célra különféle módszereket ajánlottak, többek között: 1. 70—90°-ra való fölhevítést nagy alkálifölösleg mellett (323473. sz. francia szabadalom). 2. a viscosenak 15—18°-ra fölhevített tartályokban való hosszabb idei eltartását (330753. sz. francia szabadalom); Mindkét eljárásnál a melléktermékek maximumát nyerjük (így karbonátokat, szulfokarbonátokat stb). 3. a xanthogenátnak megalvadásáig való fölhevítését szénsavas és kéntartalmú anyagok jelenléte mellett. A fölhevítés után a terméket mosásnak vetjük alá, hogy ily módon az említett melléktermékeket eltávolítsuk, mire alkáliban újból föloldjuk, hogy a viscoset visszanyerjük. A cellulosetartalom azonban (ami úgy közönséges viscosenak, valamint a fent elősorolt három «viscoseféIének^> alkalmazásánál a legfontosabb tényezők egyike) gya-I korlatilag a legjobb esetben 10%-on túl nem haladhat. A viscose ipari értékesíthetősége ennek következtében igen korlátot]. A cellulosetartalom fokozására, mint legközelebb fekvő módszer, az oldószer gyanánt használt víz elgőzösítése mutatkoznék. A tartós hevítés azonban a xanthogenat teljes szétbomlását vonná maga után. Ezt a hátrányt vákuum alkalmazásával küszöbölték ki, miáltal a víz forrpontja tetemesen csökkent és pedig egészen 32—35°-ig, oly berendezés mellett, mely lehetővé teszi, hogy 1. a tömeget az elgőzösítés közben folytonosan kavarhassuk, 2. a készülék egyes részeit szétszedhessük, hogy az elgőzösítés következtében elillanó vízmennyiséget minden pillanatban megállapíthassuk. Ily módon sikerül bármely viscoseoldatot 12—15%-ig növelni és azonkívül fontos vegyi tulajdonságokkal biró állapotba átvinni és pedig 1. cellulosetartalmát illetőleg, továbbá 2. a szabad lúgnak a sószerü melléktermékekhez való viszonyát illetőleg és 3. a xanthogenát molekula számát illetőleg, mely C1 8 -at túl nem halad, vagyis C1 8 H2 9 01 4 OCS • SNa | képlettel bír.
