40050. lajstromszámú szabadalom • Öltésképző szerkezet varrógépek számára
_ 4 — elfoglalják a 8. és 11. ábrákon föltüntetett helyzetet, mely szerint az (a) kampón volt hurok teljesen fölhúzatott és ezen öltés elkészült. A fonalhurok ugyanily kezelése folytatódik és a (c, d) kampók hurkaikat egymásután leveszik ós fölszabadítják, majd lehúzzák az előző kampók által levett és alakított hurkokat és öltést készítenek belőlük. A fonal ugyanily kezelése következik be, ha a 3. ábrán föltüntetett szerkezet van alkalmazásban, azaz az (a) hurokképző kampó például leveszi és kihúzza a hurkot, egy a szomszédos hajtó ujjon elrendezett (25) visszatartó ujj vagy kar visszatartja és a kellő időpontban ugyanoly mádon, amint az a (24) visszatartó ujjra vonatkozólag leíratott, újból fölszabadítja. Természetes, hogy azon esetben, ha a hurokképző mélyedésében fonalcséve vagy orsó helyeztetett el 03 ezen szál a hajócska homloklapjáról kivezettetik, mint az a 11. ábrán föl van tüntetve, ezen szál a lánc' öltésekbe fog kapaszkodni, miáltal kettős tűző öltés keletkezik. Ez általánosan ismert módon történik és nem szorul további magyarázatra. A leírásból világosan kitűuik, hogy a visszatartó alkatrész vagy a hurokfogón magán vagy a hurokfogót hajtóemelőkön alkalmazható és hogy mindenesetre a hurokképző főrészétől elágazik, annak kerületével párhúzamos és a hurokképző főrészének alakjához, annak hátrészén alkalmazkodik, elhelyezése pedig olyan, hogy csúcsa a szomszédos hurokképző kampó felé irányul és valamivel előtte végződik. A visszatartó ujjak ezen alakja és helyzete lehetővé teszi a fonalhuroknak a visszatartó alá való csúszását, ha a kampó a hurkot a 8. ábrán föltüntetett helyzetből a 9. ábrán látható helyzetbe viszi magával, ezen utóbbi helyzetben a visszatartó addig fogja megtartani a hurkot, míg a 10, ábrán föltüntetett helyzet foglaltatott el, miáltal a hurok fogva tartatik és lehetetlenné van téve, hogy a tű útjába kerüljön vagy a hurokképzőről lecsúszhasson és összekuszálódhasson, ami az öltés helyes képzését akadályozná; érthető továbbá, hogy a visszatartó ujj úgy a hurokképző testén, mint a hajtóemelőkön alkalmazható, anélkül, hogy működését lényegileg megváltoztatnák, továbbá, hogy például az (a) kampó által képezett hurok, mely a leírt módon fogva tartatott, nyitva fog tartatni oly helyzetben, hogy a tű, ha újabb hurok képzése céljából lefelé halad, rajta áthalad, miáltal a láncszem képződése lehetővé van téve; érthető továbbá, hogy a visszatartó ujjnak a hajócskára vagy annak hajtóemelőjére való megerősítési módja nem képezi a találmány lényeges jellemzőjét, minthogy könnyen megérthető, hogy ezen visszatartó ujjak különböző módon erősíthetők meg úgy a hajtóemelőkön, mint a hurokképzőu; az említett visszatartó uijak helyzetükben levehetően lehetnek megerősítve és beállíthatóságuk céljából eszközöket lehet alkalmazni, hogy a hurokképzőhöz való biztos helyzetüket érjük el. Tekintetbe veendő még azon körülmény, hogy kölönbség áll fönn az eddig ismert tűrúd működése között, mely a fonalat mint előzőleg képzett hurkot egy rajta levő szem vagy fül segédével visszafelé mozgása alkalmával fölemeli és a jelen találmány tárgyát képező hurokvisszatartó működése között, amely teljesen biztos és oly öltésképező műveletnek mondható, mely a hurokképző vagy azt hajtó emelő forgása által a hurok először a hurokképző kampó által kihúzatik, azután a visszatartóhoz vezettetik és általa visszatartatik és végül a megfelelő időpontban elbocsáttatik és a visszatartótól fölszabadíttatik, miáltal a tű működése és a hurokképződés megfelelően befolyásoltatik és az öltés lépésenkint, de tökéletesen létesíttetik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Forgó vetélős varrógép, jellemezve oly hurokképző által, mely az öltést létesíti, jellemezve továbbá az öltésképző szerkezettől független berendezés által, mely a hurokfogó által képezett hurkot annak kerületén egy teljes körforgás idejére visszatartja és a tű útjából elvonja, ha egy öltés már létesíttetett.