40048. lajstromszámú szabadalom • Építőkő

Megjelent 1907. évi október hó 18-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 40048. szám. VIII/a. OSZTÁLYÉpítőkő. SOSS JÓZSEF GYÁROS NEW-YORKBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1907 január hó 9-ike. Jelen találmány építőkőre vagy építőtömbre vonatkozik, melynek különleges kiképzése az egyes köveknek réteggé való összeállítása vagy egymásmelléhelyezése után biztos kölcsönös tartást ad és azt is lehetővé teszi, hogy a kemencében az égetés simán és jól legyen végezhető, mimellet egyidejűleg az égetés közben az egyenlőtlen kiterjeszkedés, illetve összehúzódás folytán föllépő repedések elkerültetnek. Ezenkívül az építőkő nem bír oly kiugrásokkal, melyek a szállítás alkalmával könynyen letörnek, vagy az egyenletes égetést gátolják. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a kő egy példaképem kiviteli alakjának fölülnézete, a 2. ábra a kő oldalnézete, a 3. ábra az 1. ábra 3—3 vonala szerinti metszete, a 4. ábra az 1. ábra 4—4 vonala szerinti metszete, az 5. ábra az 1. ábra 5—5 vonala szerinti metszete, a 6. ábra az 1. ábra 6—6 vonala szerinti metszete, a 7. ábra egy ezen kövekből előállított fal egy részének nézete, a 8. ábra egy ily fajtájú kövekből előállított födém, illetve híd, vagy különös tűzbiztos épületek számára való padló oldalnézete, részben keresztmetszete, a 9. ábra a kő egy másik kiviteli alakjának oldalnézete, a 10. ábra a kő fölülnézete és a 11. ábra homloknézet, a 12. ábra a 10. ábra 12—12 vonala szerinti metszete és a 13. ábra egy fémoszlopnak ezen kövekből előállított tűzbiztos burkolását távlati nézetben tünteti föl. Az (a) építőkő a közönséges téglákhoz hasonló négyszögletes alakkal bír, a kő oldal- és homlokfölületei sík fölületeket képeznek, míg a fölső és alsó oldala megközelítőleg fél golyóalakú (b) kiugrásokkal és (c) mélyítésekkel van ellátva, melyek sugara egyenlő, mimellett a hossz- és keresztirányban egymással fölváltva, azaz sakktáblaszerűen elrendezett kiugrások és mélyítések (b2), illetve (c2) csúcs-, illetve középpontjai egymástól egyenlő távolságokban állnak. Hogy a kő egész hosszában és szélességében mindenütt egyenletes vastagsággal bírjon a fölső oldal egyes (c) mélyítései alatt központosán, az alsó oldalon egy (b) kiugrás vagy kidomborodás foglal helyet úgy,