40009. lajstromszámú szabadalom • Föld- és növényfúró szerszám

amennyiben vele naponta több mint 800, 13—18 cm. széles és körülbelül 35 cm. lyukat fúrhatunk. Időmegtakarítás szempontjából az is fontos, hogy a fúrásnál föllázított talajt maga a fúró távolítja el. Ha a talaj nedves és tapadós, úgy a föld eltávolítása nem ütközik nehézségekbe, ha azonban száraz vagy homokos talajjal van dolgunk, úgy a fúrónak csavaralaku szárnyai nem képesek a földet megtartani s így ezen utóbbi a fúró kihúzása után visszaesik a furatba. Hogy a fúrószerszám száraz és homokos talajnál is használhatóvá váljék, a többmenetü csigavonal alakú rész fölött a lapátnak különböző alakot adunk. A 2. ábrán látható kiviteli alaknál a lapát mindkét oldalára egy-egy lemez van szögecselve, mely lemezek úgy hajlíttatnak ellenkező irányba, hogy a lapát keresztmetszete x alakot nyer. így a metszőszárnyak között üregek képződnek, melyek a földet megtartják. A 3. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a tulajdonkópeni lapát S-alakjának középső része elmarad úgy, hogy a két különvált lapátrész csak az alsó csavaralakú részben egyesül. A két lapátfél úgy hajlíttatik hogy a fúró élei által forgásközben leírt forgásfölülettel összeesik és két kar által összekötve egy fogantyúban egyesül. A fúró leírt kiképzési módja folytán a talajból való kihúzásnál a föld a két köralakuan hajlított lapátfél között megmarad. Ha a megmunkálandó talaj olyan laza és porhanyós, hogy a 2. és 3. ábra szerinti alakokkal nem vagyunk képesek a földet kiemelni, úgy a 3. ábrán föltüntetett lapátnak két fele kovácsolás által célszerűen oly módon tágíttatik, hogy a lapátrészek homorú alakot nyernek. A két, lapátfél viszonylagos helyzete a 3. ábra kiviteli alakjától abban különbözik, hogy a lapátrészek az utóbbinál csak egy körnegyedet foglalnak el úgy, hogy az egyik lapátfél metszőéle és a másik lapátfél tompa széle közötti szög lcb. 90°, mig a 4. ábra kiviteli alakjánál a két lapátfél a kerületnek nagyobb részét foglalja el és fölülről ránézve az élek részben metszik is egymást. A 4. ábra szerinti lapátfelek tehát zártabb teret képeznek, mint a 3. ábra lapátfelei és így a fellazított és a fúró kihúzásánál eltávolítandó föld jobban megmarad a lapátfelek között. Ugyanazon hatás érhető el azáltal, hogy a fúró fölső részét nem lapát-, hanem tölcséralakúra hajlítjuk (5. ábra), s a tölcséralakú lapát egyik szélét kiélesítjük, hogy meglegyen a talaj fúrásához szükséges metszőhatása; ezen éles szélének egyúttal kereszteznie kell a másik tompa szélt, azaz a tölcsér középtengelyétől való távolságának nagyobbnak kell lennie, mint a tompa szél eme távolságának. A lapát széle csavaralakúan meghajlíttatik úgy, hogy könnyen nyomul a talajba anélkül, hogy a lapátra nagyobb nyomást kellene kifejtenünk és a föld a tölcsérnek belső köpenyszerű fölületén fölfelé tolatik, össze nem torlódliatik és így a fúrót el nem tömheti. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Föld- és növényfúrószerszám alúl elrendezett spirálfúróval, azáltal jellemezve, hogy a spirálfúró táguló csavarulatainak élei fokozatosan átmennek a lapát meghajlított és szintén csavaralakúan haladó éleibe. 2. Az 1. alatt igényelt föld- és növényfúrószerszám kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a lapát két oldalán behajlított lemezek olyképen vannak megerősítve, hogy ezen utóbbiaknak és a tulajdonképeni lapátnak együttesen közel x alakú keresztmetszetük van. 3. Az 1. igénypont szerinti föld-és növényfúrószerszám kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a lapát csavaralakú csúcsa fölött két egymástól távolodó és a csúcs csavarfölületének folytatását képező részre oszlik, melyek vagy negyedkör alakjában egymással szemközt vannak elhelyezve, vagy homorú belső lapjaikkal úgy fordúlnak egymás felé, hogy egy kör legnagyobb részét átfogják. 4. Az 1. igénypont szerinti föld- és növény-