39992. lajstromszámú szabadalom • Javítások kompound gőzszivattyúkon
— 3 — A (32, 33) különbzéld dugattyúk belső föliilete állandóan a (38) üregben uralkodó gőznyomásnak, míg a kisebb (32) dugattyú külső fölülete a (34 és 25) csatornákon át (3. ábra) a légköri nyomásnak van kitéve. A nagyobb (33) dugattyú külső fölületére ható nyomást és a főtolattyú megfelelő mozgását egy kis (40) segéd- vagy reverzáló tolattyú (2. ábra) kontrollálja, melyet a magas nyomás (11) gőzdugattyú mozgása működtet. A re verzáló tolattyú (41) üregébe a (42) csatorna (2. és 3. ábra) friss gőzt vezet és ezen tolattyú tükrétől (43) csatorna indul ki, mely a nagyobb (33) dugattyú üregének külső végére halad, ezen üreg végének közelében egy másik (44) csatorna nyílik, mely szintén a (40) tolattyú tükrétől indul ki, utóbbi végül a (45) elvezetőcsatornával bír, mely (46) csatornán át a főtolattyúszerkezet (25) elvezetőcsatornájával közlekedik. A (40) segédtolattyú (47) tolattyúval van ellátva. A magas nyomású (11) dugattyúra (49) lemez erősíthető, mely a reverzáló tolattyú (48) rúdjának fejébe kapaszkodik, miáltal a tolattyú a löket minden végén átállíttatik, mint az könnyen érthető. Ha a magasnyomású (11) dugattyú hengerének fenekén van, mely helyzetet rendesen akkor foglalja el, amikor a szabályozószelep a friss gőz bevezetését nyitja akkor a reverzáló tolattyú alsó helyzetében áll és a (43) csatorna nyitva vau úgy, hogy a gőz a (33) dugattyú külső fölületére teljes nyomással hat, míg a (32) dugattyú külső fölülete a légköri nyomásnak van kitéve, miáltal a (35) fő elosztótolattyú az 1. ábrában föltüntetett helyzetben mozgattatik. Ezen helyzetben a (38) üregből friss gőz áramlik a (28 és 22) csatornákon át a (11) dugattyú alsó oldalához, mimellett a hengernek a dugattyú fölötti része a (23, 29, 36, 31 és 26) csatornákon át az alacsony nyomású (8) henger fölső részével közlekedik, míg a (24) csatorna a (30) üregen át a (25) kivezetőcsatornával van összekötve. Ha a magas nyomású dugattyú útjának fölső végére mozog, akkor az alacsony nyomású (12) szivattyúdugattyút magával viszi, . r miáltal az alacsony nyomású hengerben levő levegő a kisebb ürtartalmú magas nyomású (10) léghengerbe szoríttatik. Amint a magas nyomású gőzdugattyú löketének fölső végére ér, a reverzáló tolattyút a 2. ábrában föltüntetett helyzetbe mozgatja, amidőn a (43) csatorna záratik és (33) dugattyú külső oldalán levő üreg a (44) csatornán, (47) üregen és a (45, 46 és 25) csatornákon át a kiilléggel köttetik össze, miáltal a ktilönbzéki dugattyúra ható gőznyomás a főtolatytyút az 1. ábrán föltiintetettel ellentétes helyzetbe mozgatja. Ezen helyzetben a (28 és 23) csatornákon át a (7) henger fölső vége tápláltatik friss gőzzel, míg a (11) dugattyú alatt levő gőz a (22, 27, 36, 29 és 24) csatornákon át az alacsony nyomású (8) henger alsó vé gébé expandál, míg a (8) henger fölső vége a (26, 30 és 25) csatornákon át a kiilléggel köttetik össze. Látható tehát, hogy a magas nyomású gőzdugattyú minden löketnél az alacsony nyomású légdugattyú is szükségszerűen teljes löketet végez, miáltal az alacsony nyomású léghenger minden löketnél friss levegővel teljesen megtelik úgy, hogy állandóan maximális hatásfokkal dolgozik. Ha esetleg, miután a tartányban nagy nyomás gyűjtetett össze és a (15) magas nyomású dugattyúra ható ellenállás megfelelően megnagyobbodott, a (15) dugattyúra és az ezzel összekötött alacsony nyomású gőzhengerre oly befolyás lép föl, mely a dugattyúkat a magas nyomású dugattyúhoz képest késlelteti, illetve utóbbiaknál lassabban mozogni készteti, akkor a szerkezet folytán ugyanoly mértékben póterő hat a magas nyomású dugattyúra, miáltal a nyomások tökéletesen kiegyenlíttetnek és a szivattyú simán és hatásosan működik. Szabadalmi igények. 1. Javítás kompound szivattyúkon, melyek magas és alacsony nyomású gőz- és szivattyúhengerekkel bírnak, jellemezve azáltal, hogy az alacsony nyomású szivattyúhenger dugattyúja a magas nyomású gőzdugattyúval közvetlen kapcsolatban áll, azon célból, hogy az alacsony
