39990. lajstromszámú szabadalom • Vasbeton burkolat
Eme talál mán}' tárgyának egy foganatosítási alakja a csatolt rajzon látható, hol az 1. ábra sematikusan a találmány alapelvét tünteti föl, a 2. ábra függélyes keresztmetszetben a burkolat egy alkalmazási módját mutatja be, a 3. ábra a megfelelő föliilnézet, a 4. ábra metszet a 3. ábra A—A vonala szerint, az 5. ábra egy lépcsőzetes lemezt mutat, a 6-—9. ábra axonometrikus képben a lemezeknek és a keretnek előállítását mutatja be az előállítás különböző fázisaiban. Mint az az 1. ábrán látható, a burkolatom főrészei: t. a vasbetonból készült (a) lemezek, melyek hossza vízszintes irányban mérve körülijeiül l'SO m., a rézsű esésvonalában mérve pedig mintegy 2'40 m. 2. egy monolith (b) vasbetonkeret, mely a talajhoz igen jól van lehorgonyozva és több, az egyes lemezeknek megfelelő nagyságú rekeszre van osztva, eme rekeszek mindegyikének oldalfala alá van metszve és a kiugró széle a lemezek kerülete fölé nyúlik. Az (a) lemezek és a (b) keretnek vasbetétje — ha a keretnél ily betétet alkalmazunk — legelőnyösebben drótszövet lehet, de lehet más rendszerű betétet is alkalmazni. Az egyes lemezeket oly módon fektetjük egymás mellé, hogy közöttük bizonyos köz maradjon szabadon (8. ábra), mely a (b) keretet alkotó gerendák vastagságával egyenlő szélességű. Néha a rézsű legnagyobb esésének vonala oly hosszú, hogy a rézsű talpától annak koronájáig több egymást követő lemezt kell elhelj’ezni, ekkor az egymás fölött fekvő lemezsorok között is hagyunk hézagot, melynek szélessége előnyösen a (b) keret vízszintes gerendáinak szélességével egyenlő. A (b) keretet alkotó gerendák vasbetétje az (a) lemezek vasbetétjeitől teljesen függetlenek, ezenkívül a keret gerendáit is oly módon készítjük — ha azokat a lemezek fölött betonozzuk — hogy a keret anyaga a lemezek anyagától teljesen független legyen, pld. a betonlemezek fölületén, ott, hol azokra a keret ráfekszik olajréteget létesítünk, mely az (a) lemezek és a (b) keret között vékony, szemmel nem látható, hanem a lemez és a keret között az összefüggést megszakító és az egyes lemezeknek bizonyos elmozdulást engedő (c) hézag létesül (1. ábra). A (b) keret tehát a hézagokat lefödi és meggátolja, hogy a lemezek közé víz szivárogjon be, a lemezeket a kellő helyzetben rögzíti, de ennek dacára bizonyos elmozdulást enged azoknak. Mikor a burkolandó rézsű hajlásszöge 45°-nál nagyobb, vagy mikor a talajviszonyok megkövetelik, az (a) lemezeket és a (b) keretet legelőnyösebben vasbetonból készült csövekek segélyével rögzíthetjük, melyek a burkolat megcsúszását meggátolják. Az (a) lemezek fölülete nem sík, hanem lépcsőszerű kiugrásokkal van ellátva, melyek síkja a talaj vízszintes vonalain megy át (1. a 2., 3., 4. és 5. ábrát). Ennek az elrendezésnek az a célja, hogy a hullám átcsapódása hosszát kisebbítse, a becsapódó hullámot megtörje úgy, hogy a hullámtaréj sebessége a különböző lépcsőfokokba való ütközésénél fokozatosan kisebbedjék, viszont a visszavert hullám a majdnem vízszintes lépcsőfokokon nagyobb gyorsulásra szert ne tegyeü, tehát a betont kisebb mértékben koptassa, ezenkívül lehetővé tegye, hogy a betonburkolaton moszatok és kagylók telepedjenek le, melyek a burkolatot ugyancsak védik. Ezenkívül a lépcsőszerű kiugrások lehetővé teszik a töltésen való közlekedést tekintet nélkül a rézsű hajlásszögére. A találmány tárgyát képező burkolat előállítására egy különleges, fából készült forma szolgál, mely a lemezek, különösen a nem síkfölületű lemezek előállítását nagyon megkönnyíti. Ez a forma a 6. és 7. ábra szerint lényegében véve két (d) és (e) gerendából áll, melyek fölső fölülete lépcsőszerűen van kinyomd*
