39980. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a mozgásnak változtatható sebességekkel való átvitelére
ziil az első (t) szakasz átmérője úgy van megszabva, hogy midőn a (q) karok ezen hüvelyrészre fekíisznek, vagyis legmélyebb helyzetükben vannak, az összes (o2) kapcsoló kilincsek (o) végei a (d) tárcsák kerületének (dl) kivágásával kapcsolódnak (3. ábra). A második (ti) htivelyrész viszont olyan átmérővel bír, hogy midőn a (q) karok ezen hüvelyrészre rekiisznek. az (o2) kilincsek végei, mint a 3. és 4. ábra szakadozott vonalakkal föltüntetve mutatja, a tárcsák kivágásaiból ki vannak kapcsolva. A harmadik (t2) hüvelyrész átmérője pedig úgy vau megállapítva, hogy a (q) karok megfelelő helyzetében az (o2) kilincsek (ol) végei a tárcsák kerületének (d2) kivágásaival kapcsolódnak. Ennélfogva a hüvelynek a tengely mentén hosszirányban való eltolása három különböző hatást eredményez, amennyiben a hüvely első helyzetében valamennyi (o2) kilincs kapcsolódik (az egyik irányban való forgásnak megfelelő bevágásokkal), a második helyzetben valamennyi (o2) kilincs ki van kapcsolva, vagyis a hajtandó részek a hajtórészektől teljesen függetlenek, a harmadik helyzetben pedig valamennyi (o2) kilincs ismét kapcsolódik (a másik irányban való forgásnak megfelelő bevágásokkal). Ily módon a (b) hajtott tengely az (al) hajtótengely forgási irányától függetlenül egy egyszerű villa és emelő segélyével mindig mozgásba hozható s a hajtóerő fokozatosan vihető át, amennyiben a hajtott (d) tárcsák egymásután és egyenként kapcsolódnak be és ennek folytán a tárcsák surlódó, vagyis erőátvitelre és így hajtásra fölhasználható föliileteinek száma fokozatosan növekedik, mialatt a beállító villa és emelő a végső helyzetbe jut, melyben az (o2) kilincs az összes tárcsákat kényszermenetű kapcsolatba hozzák a külső (c) köpennyel és ennek révén a (b) hajtott tengellyel úgy, hogy ekkor a nyolc (d) tárcsának mind a 16 fölíilete részt vesz az erőnek a hajtótengelyről a hajtott tengelyre való átvitelében. Mivel a hajtótengelyt forgató motor vagy gép egyenletes sebességgel jár és állandóan egyenlő hajtóerőt szolgáltat, másfelől pedig a nyolc (d) tárcsa mindegyikének fölülete körülbelül 1/8—Vio része azon surlódó föliiletnek, mely az összes erőnek a hajtandó részekre való átvitelére szükséges volna, ennélfogva, mint könnyen belátható, az először bekapcsolt (d) tárcsa és a két szomszédos tárcsa között csúszás fog föllépni, vagyis a sebesség csak részben, illetve csökkentve fog átvitetni a hajtandó tengelyre, azonban a csúszás azon mértékben fog elmaradni, amint az egymásután és egyenként bekapcsolt tárcsák száma szaporodik. Mint a fentebbiekből kitűnik, az (al) hajtó tengely a páratlan számú (e) tárcsákat kényszermenetően viszi magával, ezek pedig a (d) tárcsákat az (a2) gyűrűre támaszkodó (h) rúgó által kifejtett nyomás révén hozzák forgásba. A (d) tárcsák forgását viszont az (o2) kapcsoló kilincsek viszik át a belső (c) köpenyre, és pedig abban a mértékben, amint a (d) tárcsák (dl) bevágásaival kapcsolódó (o2) emelők száma s ezzel együtt a külső (c) köpeny forgási sebessége, valamint az átvitt erő is növekedik, míg csak valamennyi (o2) kilincs be nincs kapcsolva, mely esetben az összes erő át van vive a (c) köpenyre, illetve az ezzel szilárdan összekötött (b) tengelyre, vagyis a hajtandó részekre. A fentebbiekben föl volt tételezve, hogy a tárcsák állandó nyomással szoríttatnak egymáshoz, azonban előnyösebb ezen nyomást változtathatóvá és bizonyos mértékben rugalmassá tenni, amivel három célt érünk el, nevezetesen a berendezés működését hajlékonyabbá tesszük, a tárcsák fölületének kopását kiegyenlítjük és végül a tárcsák oldalirányú nyomását, ha már azok az (o2) emelők segélyével mindnyájan be is vannak kapcsolva, még tovább fokozhatjuk. Hogy mindez elérhető legyen, a (d) tárcsákat a fönt leírt módon képezzük ugyan ki, azonban a középső nyílástól kezdve a kerületig sugárirányban fölhasítjuk (2., 8., 9. és 10. ábra) és az (u) hasíték két szélét szétfeszítve, a tárcsáknak csavarfölíilethez hasonló alakot adunk, minek következté- 1 ben a hasíték szélei egymás fölé jutnak,