39956. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép bélyegzők és effélék előállítására
fényiv egyik sarkát vagy az áramvezeték ellenállását is képezheti. Az intenzív láng stb. csupán a bevont fölületre hat rövid ideig úgy, hogy a közvetlenül ez alatt vagy mellett fekvő föliiietek hőmérséke tekintetbe alig jövő emelkedést mutat, míg a távolabb eső részek egyáltalában alig melegednek föl. Ezzel azt érjük el, hogy csak a kialakítandó föliilet lágyul meg, míg az előállítandó bélyegző stb. többi részei kemények maradnak s az eredeti bélyegző lemásolásához szükséges ellenállást nyújtják, midőn ez a lágy íöliilethez nyomatik. Mivel azon idő, mely alatt az eredeti bélyegző a munkadarabra hat, rendkívül rövid, a legfinomabb vonalak is lenyomoduak ugyan és a munkadarab gyors lehűlése következtében maradandó alakra tesznek szert, de azért a bélyegzőnek a munkadarabhoz való tapadása vagy éppen megolvadása nem következhet be. A meglágyított anyag különösen domború bélyegzők (patricák) előállításánál tölti ki tisztán a matricát. A rendszerint csak kicsiny megolvasztott föliilet gyors lehűlése következtében ezen föliilet a munkadarab eredeti keménységével fog birni, sőt azt fölül is múlja. A kísérletek azt igazolják, hogy a kovácsolt vasból álló munkadarabok megolvasztott fölülete megkeményedik. Nagyobb fölül etű munkadarabok megmunkálása és több láng alkalmazása esetén a munkadarabot gyors mozgásba hozzuk. minek következtében a föliilet egy részét súroló láng, (lángok) úgyszólva tovaragadtatik s ennek folytán az egész fölület egyenletesen olvad, illetve lágyul meg, vagy lesz lágyabb. A használatban levő s igen lágy fémből álló bélyegzők és effélék, pl. ólombetűk lemásolása úgy történik, hogy ezekről galvanikus úton keményebb fémből, főként nikkelből negatívot készítünk és ezt a legcélszerűbben kemény ólomba foglaljuk. Ennek oka nem az, hogy az ólom olvadási pontja aránylag alacsony, hanem az, hogy ólombélyegző alkalmazása esetén a körvonalak nem lennének eléggé tiszták. A mellékelt rajzon a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló készüléknek egyetlen lánggal működő folytonos üzemű kiviteli alakja, az 1. ábrán oldalnézetben látható, míg a 2. ábra a szerszámtartó oldalnézetét, a 3. ábra pedig a szerszámtartó és a bevezető szerkezet metszetét mutatja. A gép lényegileg a munkadarabot befogó szerkezetből, egy lángzócsőből és a befogó szerkezeti fölött elrendezett kölyüből áll. A befogó szerkezet főrésze az elforgatható (1) tárcsa, melynek kerületén a megmunkálandó testnek megfelelő (2) mélyedések, illetve kivágások vannak alkalmazva. A (3) munkadarabokat egy (4) lejtő vezeti a tárcsához s kiesés ellen egy (5) szögmens biztosítja, mely a tárcsát kb. 180° hosszúságban veszi körül. A (8) lángzóeső vége egy (7) csukló körül forgatható úgy, hogy a cső a működő helyzetből működésen kiviili helyzetbe állítható. A (8) kölyű egy (9) tartóba van szerelve, mely a munkahelyzet fölött levő (10, 11) vezetékekben mozog s egy (12) rúgó által lefelé nyomható. Ezen rúgó egyfelől a (11) vezetékre, másfelől pedig a (9) kölyűtartónak egy (13) gyűrűjére fekszik. A (10) vezeték és a kölyűtartónak egy második (14) gyűrűje közé egy rövid (15) rúgó van iktatva. A gép működtetésére a (16) emelő szolgál, mely két (17, 18) bütyök útján két (19, 20) emelőre hat. Ezek közül a (20) emelő egy (21) vonórúd segélyével a (9) kölyűtartót fölemelt helyzetben tartó (22) támasztó karral van összekötve, míg a (19) szögemelő egy (23) rúd, (24) szögemelő és (25) rúd útján az (1) tárcsa (26) kapcsoló kilincsét befolyásolja. A (25) rúd ezenkívül még a kész munkadarabok kilökésére szolgáló (27) villát működteti. A gép működési módja a következő: A (28) munkahelyen levő munkadarabot a fölső lapjára ható forró láng ugyanott megolvasztja, mire a (16) emelőt az (1) nyíl irányában elforgatjuk s ezáltal a tárcsát a nyíl irányában (2. ábra) egy beosztással
