39943. lajstromszámú szabadalom • Légfék

— 2 -9., 10. és 11. ábrák az említett tolúszelepeknek részletrajzai, a

12., 13., 14., 15. és 16. ábrák különböző oldalnézetben a hosszanti, ili. keresztmetszetben a tolószelepet szemléltetik, végül a

17. ábra hosszanti metszetben az elosztónak egy módosítását mutatja, mely gyors működésre is igénybe vehető.

Az egyszerű működési légelosztó (1., 2..

3. és 4. ábrák) célja pontos és állandó viszony létesítése a mozdonyvezető által a fővezetékben előidézett ritkítás és a fékhengerben létesített levegőnyomás között, még pedig úgy, hogy az utóbbi független a henger köbtartalmától, mely utóbbi egyik féktől a másikig különböző is lehet, aszerint, amint a féksarúknak többé vagy kevésbbé elkopott állapota következtében az illető henger dugattyúja kisebb vagy nagyobb löketet teljesít.

E célból az elosztó működését teljesen függetlenné tettük a féktartányban uralkodó légnyomás nagyságától és ezen nyomást, mely különben is a fékhengerek dugatytyúinak lökethossza szerint folytonosan változik, állandó nyomással helyettesítettük, melyett a kisebb, föntebb elosztótartánynak nevezett tartányba beraktározott levegő nyomása hoz létre.

Az elosztónak (a) csavaros furata a közös vagy fővezetékhez, a (b) furat a (nagy) féktar tányhoz csatlakozik, a (c) furat a fékhengerrel, míg a (d) csonk az elosztótartánnyal áll összeköttetésben.

Az először említett három (a, b) és (c) csavaros furat teljesen megfelel a Westinghouse-féle ismeretes hármas szelepével együtt működő három csőcsonknak oly módon, hogy a jelen találmány tárgyát képező olosztó (kis tartányával együtt) helyettesítheti a Westinghouse-féle szelepet, a nélkül, hogy akár a fékszerkezeten, akár a csővezetéken változtatni kellene, annál kevésbbé, mivel még az említett csavaros furatok csavarmenetei is megfelelhetnek Westinghouse-féle szelephez csatlakozó csőcsonkok csavarmeneteinek.

Az elsztónak működő közege egy (T) tolószelep, (i., 3., 9., 10. és 11. ábrák), melyet

a három, különböző átmérővel bíró (Dl, D2. D3) diafragmához erősített (P) dugattyú hoz mozgásba.

A nagy (Dl) diafragma alatt levő tér (a2, al) é3 vezetékeken át állandóan összeköttetésben áll a fővezetékkel (1. ábra).

A (Dl) és (D2) diafragmák között tér a (dl) csatorna és (d) csonk révén állandó közlekedésben áll az elosztótartánnyal (2. ábra).

Viszont a (D2) és (D3) diafragmák által körülzárt tér a (c) furaton át (1. ábra) állandóan közlekedik a fékhengerrel és a szelepnek (u) nyílásához torkoll, mely utóbbitól viszont a (cl, c2) csatornák indulnak ki (2. ábra).

A (D3) diafragma fölött levő tér az (f) nyíláson át állandó közlekedésben van a szabad levegővel.

Végül a féktartányban levő levegő a- (b) csonkon (1. ábra) és a (bl, b2, b3) csatornákon át a szeleptestnek (m) kimetszésébe hatolhat (2.. 12., 13., 14., 15. és 16. ábrák).

A féktartányban levő levegő a kívánt pillanatban csakis a tolószelepnek oldalsó üregén keresztüljuthat el a fékhengerbe ; e levegőnek tehát az elosztó működésére semmi befolyása nincs.

Az elosztónak (P) dugattyúját két (RÍ, R2) tekercsrúgó nyomja fölülről lefelé, melyek hatásukat az előbbire csakis a löketnek meghatározott szakaszai alatt gyakorolják, vagyis az (RÍ) tekercsrúgó 4 mm., míg az (R2) tekercsrúgó 8'5 mm.-nek megfelelő lökethosszban. Ezután a dugattyú még 4-5 mm. távolságra szabadon sülyedhet, anélkül, hogy ez útjában rúgó által szoríttatnék lefelé.

A tolószelepnek (e) nyílása az (el) gyűrűs horony (2. ábra), valamint az (e2) nyílás révén közlekedésben áll a szabad levegővel, vagyis a kitódulás helyével.

A föntebb ismertetett elosztó működése a következő:

Midőn a vonat rendes mozgásban van, az elosztóknak tagjai az 1. ábrán látható állást foglalják el, vagyis a fővezetékben lévő komprimált levegő az (a, al) nyílásokon át közvetlenül a dugattyú alatt levő térbe ha