39940. lajstromszámú szabadalom • Önműködő elektromótoros szabályozó karburátor
— 3 -A te'ep töltőárama által átfolyt (16) cséve eme mezővel azonos irányú mezőt létesít, tehát a mezőt még inkább erősíti és a motor sebességét kisebbíti. A szabályozást tehát a robbanó keverék képzésének és bevezetésének szabályozásával végezzük, miért a leírt elrendezést joggal lehet önműködő szabályozó karburátornak nevezni. A gázfejlesztés megakasztását közvetlen beavatkozással, vagy a (4) motor fegyverzetébe egy ellenállás bekapcsolásával lehet végezni, vagy önműködően is történhetik. A 2. ábra az 1. ábrától annyiban tér el. hogy ennél példaképen egy vastag drótból késziiit (16') tekercselés van alkalmazva, melyen a telep (17 és 25) árama folyik át és mely a generátor és motor gerjesztésére szolgál, ezenkívül a teleppel párhuzamosan kapcsolt és a generátort gerjesztő (13) cséve is van alkalmazva, melyen a telep töltésénél és kisütésénél azonos irányú (22 és 23) áram folyik át. Bár a csatolt rajz 1. és 2. ábráján a (4) motort és (5) generátort mint külön gépeket tüntettük föl, a gyakorlatban differenciális motor, vagyis közös mezőben forgó két (4 és 5) fegyverzettel, vagy kettős tekercselésü fegyverzettel biró gép stb. gyanánt is lehetne azokat kiképezni. Minthogy azonban a kiegyenlítő áramok akár az egyik, akár a másik irányban, főleg indításnál, igen erősek lehetnek, előnyös, ha a hatásuk alatt álló berendezésekre gyakorolt befolyásukat határoljuk. Erre szolgál a 3. ábrán látható, differenciális elektromotorral bíró önműködő szabályozó karburátor, melynél a telep kisütő áramának hatását akként határoltuk, hogy a (4) motor gerjesztőcsévéjét a telep egy mellékáramkörébe kapcsoltuk és az egyik sarok elé a kisütő áram túlságos növekedését meggátló polározodó cellát kapcsoltunk. Eme 3. ábrán a már jelzett részeken kívül a két (27 és 28) részből álló csérét alkalmaztuk, mely (27 és 28) csévék a főáramkörrel párhuzamosan vannak kapcsolva és a 2. ábrán látható (IG) esévét helyettesítik. Az egyik cséve elé egy polározodó cella van bekapcsolva. Ha a szabályozó elektromotornak nem a gerjesztése, hanem fegyverzete differenciális, a polározodó cellát ép oly előnyösen lehet bekapcsolni, mint az a 4. ábrán látható, hol az (5) fegyverzeten a főáram vagy ennek egy része folyik át, a két (4 és 5) fegyverzet pedig a közös (12) gerjesztő mezőben forog. Egyébként ez a. foganatosítani alak az előbb leírt 2. ábrával egyezik meg. Az 5. ábra a 4. ábrához hasonló séma, de egy (29) polározodó cella van a főáramkörbe bekapcsolt (5) motor elé kapcsolva úgy, hogy a kisütő áram a forgássebességet nem befolyásolja és ezt más csévék teszik maximálissá. A tekercselésnek ugyanazon az elven alapuló más foganatos!tási alakjánál ugyanazt a célt érhetjük el. így pld. ha a gépcsoporthoz akkumulátor nem tartozik, oly önműködő elektromotoros szabályozó karburátort létesíthetünk, mely lehetővé teszi, hogy a gépcsoport elektromechanikus egyensúlyát állandóan föntartsuk. Ily esetben a szabályozó elektromotort a fogyasztó áramkörbe leadott elektromos energia változásának megfelelően kell szabályozni. A 6. ábrán a (12) a segédmotor gerjesztő mezeje, melyben a (4) fegyverzet forog és mely mellékáramkörbe van kapcsolva, (30) a fogyasztó elektromotor, (31) a (4) segédmotor egy gerjesztőtekercselése, melyen a főáram megy át és mely a (12) mezővel egyirányú mezőt létesít. (32) a (30) motor fegyverzete, (33) a (2) kompaund generátor főáramkörbe, (34) mellékáramkörbe kapcsolt tekercselése, (35) az állandó irányú áramokat jelző nyilak. Ennek az ábrának egyszerű megtekintése igazolja, hogy a segédmotor egyszerű motoros árammérő módjára van kiképezve. Tényleg, a segédmotor forgássebessége arányos az áramfogyasztással, ennek következtében a segédmotor által hajtott szállító berendezés minden pillanatban pontosanannyi gázt és levegőt szállít, amennyi az adott pillanatban a terhelés legyőzésére szükséges. HIBÁS
