39930. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves kazán fölső kazánnal és csoportokban függélyes síkokban egymás fölött csövekkel

— 2 — pező (2) csatornákkal vannak ellátva, ame­lyek az álló irányban elrendezett (-3) és (4) harántcsatornák segélyével vannak egy­mással összekötve. A (2) csatornák a (7) csavardugaszokkal elzárt nyílásokon ke­resztül válnak hozzáférhetőkké. Ezen cső­lemezek úgy vannak a tüzelés fölött elren­dezve, hogy a (2) csatornák ferdén emel­kednek. A (3) harántcsatornákat a (9) ve­zetékek kötik össze a (10) vízelosztó kam­rával, mely ismét a (11) vezeték segélyé­vel van a (12) fölső kazánnal összekötve. A (13) vezetékek a fölső kazánt a többi (4) harántcsatornával kötik össze. Ha túl­hevítőt alkalmazunk, úgy ez a (14) túlhe­vítő kígyókból áll, melyek vízszintes me­netekben vannak a csőlemezek között el­helyezve és egyrészről a (15) vezetékek segélyével a (12) fölső kazán gőzterével, másrészről pedig a (16) vezetékek segé­lyével a (17) gőzelvezető csővel vannak összekötve. Ily módon tehát az összes csőlemezek egymástól függetlenül párhuzamosan van­nak a körfolyamba kapcsolva. A 2. ábra szerinti foganatosítási alak az 1. ábrabe ütői abban tér el, hogy a (3, 4) harántssatornák nem ferdén állanak, ill. merőlegesen a (2) csatornákra, hanem tel­jesen függélyesen vannak ■elrendezve. Ez­által elérjük azt, hogy a keringés ellen kifejtett ellenállás még továbbá csökken­tetik és még több helyet takarítunk. Az ellenállás csökkentését az idézi elő, hogy a víz- és gőztömegek a (4) csatornában függélyesen emelkedhetnek föl. Az elren­dezés úgy is változtatható, hogy csupán a (4) csatornák állanak függélyesen. Hogy ezen kiképzés mellett a (2) csa­tornákat a lemezeknek átfúrásával állít­hassuk elő, célszerű a lemezeket végükön lépcsőzetesen alakítani, amint ez a 2a. áb­rában nagyobb léptékben van föltüntetve. Ekkor a fúrót a (2) csatornák tengelyére merőleges (24) lapokra nehézség nélkül illeszthetjük. A 3. ábra szerinti foganatosítási alak­nál a csőlemezek (2) csatornái magában véve ismert módon két csoportra vannak osztva, melyek közül az egyik csoport a (18) harántcsatorna és a (20) vezeték, a másik csoport pedig a (19) harántcsatorna és a (21) vezeték segélyével van a (12) fölső kazánnal összekötve. Mivel az alsó (2) csatornákban a gőzképződés sokkal na­gyobb, mint a fölsőkben, úgy nagy ha­tás elérésére előnyös, ha a gőz- és víz­­keverék az alsó csatornákból lehetőleg kü­lön vezettetik el. A csőlemezek táplálása a (10) tápláló hengerből két vagy több (22) és (23) ve­zeték segélyével történhetik, amint ez a 4. ábrából látható. Emellett a (3) haránt­csatorna szakadatlanul mehet végig a cső­­lemezen, avagy pedig, amint ez a 4. ábrá­ban látható, megszakítható és a (3) csa­torna mindegyik szakasza egy vagy több cső segélyével külön lehet a (10) tápláló­­hengerrel összekötve. Szabadalmi igények. 1. Vízcsöves kazán, fölső kazánnal és cso­portokban, függélyes síkokban egymás fölött elrendezett csövekkel, jellemezve azáltal, hogy ezen csövek ismert mó­don lemez- vagy rcstélyszerűen függe­nek egymással össze és emellett az egyes (2) csövek laposan ferdén, az ezen csövek végeit összekötő (3 4) ha­rántcsatornák pedig álló irányban van­nak elrendezve, mimé llett esetleg a cső­­lemezek közötti fűtőhuzamokban ismert túlhevítők vannak elhelyezve. 2. Az 1. alatt igényelt vízcsöves kazán, mely a víz elosztására és az iszap be­fogadására szolgáló alsó hengerrel van fölszerelve, jellemezve azáltal, hogy az egyes (1) csőlemezeknek táplálása a (10) táplálőhengerből két vagy több (22 23) vezeték segélyével történik a (2) csöveket összekötő (3) harántcsa­­tornák közvetítésével, melyek esetleg szakaszokra lehetnek osztva. (3 rajzlap melléklettel.) OAUAÖ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA. eiOAPMTEf*­nyomdahiba

Next

/
Oldalképek
Tartalom