39930. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves kazán fölső kazánnal és csoportokban függélyes síkokban egymás fölött csövekkel
— 2 — pező (2) csatornákkal vannak ellátva, amelyek az álló irányban elrendezett (-3) és (4) harántcsatornák segélyével vannak egymással összekötve. A (2) csatornák a (7) csavardugaszokkal elzárt nyílásokon keresztül válnak hozzáférhetőkké. Ezen csőlemezek úgy vannak a tüzelés fölött elrendezve, hogy a (2) csatornák ferdén emelkednek. A (3) harántcsatornákat a (9) vezetékek kötik össze a (10) vízelosztó kamrával, mely ismét a (11) vezeték segélyével van a (12) fölső kazánnal összekötve. A (13) vezetékek a fölső kazánt a többi (4) harántcsatornával kötik össze. Ha túlhevítőt alkalmazunk, úgy ez a (14) túlhevítő kígyókból áll, melyek vízszintes menetekben vannak a csőlemezek között elhelyezve és egyrészről a (15) vezetékek segélyével a (12) fölső kazán gőzterével, másrészről pedig a (16) vezetékek segélyével a (17) gőzelvezető csővel vannak összekötve. Ily módon tehát az összes csőlemezek egymástól függetlenül párhuzamosan vannak a körfolyamba kapcsolva. A 2. ábra szerinti foganatosítási alak az 1. ábrabe ütői abban tér el, hogy a (3, 4) harántssatornák nem ferdén állanak, ill. merőlegesen a (2) csatornákra, hanem teljesen függélyesen vannak ■elrendezve. Ezáltal elérjük azt, hogy a keringés ellen kifejtett ellenállás még továbbá csökkentetik és még több helyet takarítunk. Az ellenállás csökkentését az idézi elő, hogy a víz- és gőztömegek a (4) csatornában függélyesen emelkedhetnek föl. Az elrendezés úgy is változtatható, hogy csupán a (4) csatornák állanak függélyesen. Hogy ezen kiképzés mellett a (2) csatornákat a lemezeknek átfúrásával állíthassuk elő, célszerű a lemezeket végükön lépcsőzetesen alakítani, amint ez a 2a. ábrában nagyobb léptékben van föltüntetve. Ekkor a fúrót a (2) csatornák tengelyére merőleges (24) lapokra nehézség nélkül illeszthetjük. A 3. ábra szerinti foganatosítási alaknál a csőlemezek (2) csatornái magában véve ismert módon két csoportra vannak osztva, melyek közül az egyik csoport a (18) harántcsatorna és a (20) vezeték, a másik csoport pedig a (19) harántcsatorna és a (21) vezeték segélyével van a (12) fölső kazánnal összekötve. Mivel az alsó (2) csatornákban a gőzképződés sokkal nagyobb, mint a fölsőkben, úgy nagy hatás elérésére előnyös, ha a gőz- és vízkeverék az alsó csatornákból lehetőleg külön vezettetik el. A csőlemezek táplálása a (10) tápláló hengerből két vagy több (22) és (23) vezeték segélyével történhetik, amint ez a 4. ábrából látható. Emellett a (3) harántcsatorna szakadatlanul mehet végig a csőlemezen, avagy pedig, amint ez a 4. ábrában látható, megszakítható és a (3) csatorna mindegyik szakasza egy vagy több cső segélyével külön lehet a (10) táplálóhengerrel összekötve. Szabadalmi igények. 1. Vízcsöves kazán, fölső kazánnal és csoportokban, függélyes síkokban egymás fölött elrendezett csövekkel, jellemezve azáltal, hogy ezen csövek ismert módon lemez- vagy rcstélyszerűen függenek egymással össze és emellett az egyes (2) csövek laposan ferdén, az ezen csövek végeit összekötő (3 4) harántcsatornák pedig álló irányban vannak elrendezve, mimé llett esetleg a csőlemezek közötti fűtőhuzamokban ismert túlhevítők vannak elhelyezve. 2. Az 1. alatt igényelt vízcsöves kazán, mely a víz elosztására és az iszap befogadására szolgáló alsó hengerrel van fölszerelve, jellemezve azáltal, hogy az egyes (1) csőlemezeknek táplálása a (10) táplálőhengerből két vagy több (22 23) vezeték segélyével történik a (2) csöveket összekötő (3) harántcsatornák közvetítésével, melyek esetleg szakaszokra lehetnek osztva. (3 rajzlap melléklettel.) OAUAÖ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA. eiOAPMTEf*nyomdahiba
