39899. lajstromszámú szabadalom • Hüvely elektromos vezetékek szigetelőinek a tartókon való megerősítésére és a szigetelőknek a tartóktól való elszigetelésére

Megjeleni ii)07. évi október hó Ll-én. MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEIRAS 39899. szám. VII/g OSZTÁLY Hüvely elektromos vezetékek szigetelőinek a tartókon való megerősítésére és a szigetelőknek a tartóktól való elszigetelésére. EGNÉR KÁROLY EiMIL MÉRNÖK STOCKHOLMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1907 február hó 5-ike. Elektromos vezetékeket tartó szigetelők szerelésénél a szigetelőnek a tartón való megerősítésére a tartót általában kátrányos csepűvel vagy hasonlóval burkolták és azután a szigetelőt a kátrányos csepűre csavarták. Azonban ezen kátrányos csepű nem biztosítja a szükséges szigetelést, sőt inkább a szigetelést veszélyezteti és pedig azért, mert a kátrányos csepűről gyakran szálak függnek le és ezáltal az áramnak a szigetelő alsó részéről a tartóra való áthaladását közvetítik. Azonkívül a tartónak kátrányos csepűvel való körülcsavarása ügyességet kíván meg és időtrabló; az ügyesség azért szükséges, hogy a szigetelő biztosan és központosán üljön a tartón és a fölcsavarásnál ne törjön el. Ezen hátrányok elkerülésére a találmány értelmében oly hüvelyek alkalmaztatnak, melyek célszerűen papírból azonban szálakból, nemezből, szövetből, bőrből, celluloidból vagy valamely alkalmas anyagból is készülhetnek. A mellékelt rajz 1. ábráján egy ily hüvely segélyével a tartóra szerelt szigetelő metszetben van föltüntetve, míg a 2. ábra egy a találmány értelmében kiképezett hüvely távlati képét mutatja; ezen ábra a legszokásosabb hüvelyalakot alkalmazása előtt mutatja. A hüvely jellemző sajátsága abban áll, hogy a hüvely anyagvastagsága, ill. anyagmennyisége a hüvely hosszában anyitott vég felé növekedik úgy, hogy a szigetelőnek'fölcsavarásánál a egy ily, a tartóra szerelt hüvelyre való fölcsavarás annál nagyobb ellenállasra talál, minél lejebb csavarjuk a szigetelőt, miért is utóbbi mindenkor biztosan rögzíthető. Habár a szigetelőnek a tartóra való fölhelyezéséhez már egyetlen ily módon kiképezett, alkalmas anyagvastagsággal bíró hüvely is elegendő, a gyakorlatban mégis igen előnyösnek mutatkozott a hüvelyeket aránylag vékony anyagból előállítani és pedig rendszerint vékony papírból úgy, hogy a szigetelők részére legalább két, általában három egész öt hüvelyt kell alkalmazni. Az előny tehát abban áll, hogy a tartó és a szigetelő csavarmenete közötti hézag nagyságának eltérései azáltal egyenlíthetők ki, hogy a rendes körülmények mellett szükséges hüvelyek száma egy vagy több hüvellyel könnyen növelhető vagy csökkenthető úgy, hogy az említett hézag a kívánt mértékben kitöltetik. A hüvelyek