39848. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus félmellkas és pneumatikus kötelék a mellkas alsó része számára
lyek közül kettő elül, kettő pedig hátul helyezendő el és melyek további két keresztben menő lemezke által vannak összekötve. A (2) félmellkas egyes részei a mellkas alakjához alkalmazkodnak és a mellkas fölöttlevő készülék megtelelő részei kb. 6 cm.-el nagyobb átmérőjűek, mint a tulajdonképeni mellkas megfelelő részeinek átmérői, minek folytán a mellkas a legnagyobb mértékben kiterjedhet anélkül, hogy összenyomatnék, ha a félmellkassal érintkezésbe jut. A félmellkas célját az képezi, hogy a berendezésnek a légpárnával ellátott másik része számára a vállon támaszték képeztessék; a fémből készült (8) vállrész képezi, mely oly módon van kiképezve, hogy az egyik vállra biztosan támaszkodik és egyszerű szerkezetek által függőleges és keresztirányban elmozgatható és a váll különböző testalkatokhoz jól alkalmazkodhatok. Az (1) és (2) részek elül és hátul középvonaluk mentén az (1, 1) zsinórok és az (u, u) kapcsok útján egymáshoz oly erősen rögzíttetnek, hogy azon rész, mely a levegőnek a légpárnába való befuvása által kiterjesztetik, nem mozgatható el, a mellkas megfelelő részével érintkezésben marad és a mellkasnak a bordák mozgása által történő megnagyobbodását megakadályozza, minek folytán a bordák teljes kilélekzésnek megfelelő helyzetükben megradnak. Az epigastrikus (f) kötelék ezen hatást még fokozza, mert a diafragma mozgását lefelé határolja. A diafragma ugyanis a kiegyenlítés kedvéért kiterjedni igyekeznék. Az egész (2) félmellkas pótlására és a légpárnával ellátott rész rögzítésére azon esetben, ha a betegnek rendes ruháiban nem kell megmaradnia, az U-alakban meghajlított acélrúdból álló (S) támasztó berendezést alkalmazhatjuk. (4. ábra). Az alul nyilt hajlított rúd a mellkasnak azon részére helyezendő, melyre a fél mellkas kerülne. A rúd meghajlított része az illető vállon túlnyúlik, a függőleges (A) és (B) ágak pedig a vállfallal párhuzamosan haladó oldalsíkban feküsznek és alul a (p, p') vezetékig meg vannak hosszabbítva. A meghosszabbítások a vezetékekben csavarok < útján rögzíttetnek, mely csavarok a meghajlított (L) lemez külső fölületéből kiemelkednek. A lemez hossza 20 cm., szélessége 4 cm. és vastagsága 3—4 mm; a lemez elülről hátrafelé kissé meg van hajlítva és homorú oldalával a testnek abordaív és bélcsont fölső részére között lévő részét körülzárja és ahhoz támaszkodik. A támaszték függőleges (A) és (B) lemez vezetékei segélyével fölfelé és lefelé eltolhatók, minek folytán a támaszték hossza az illető egyén nagysága szerint beállítható. Az (A) és (B) szárak az (u) kapcsokkal vannak ellátva, melyekbe a légpárnával ellátott részen levő (1) fülek akaszthatók. A támaszték a vállal egy magasságban a fémből készült (S) vállrésszel van ellátva, mely a vállra támasztatik és a fölső támasztó pontot képezi. Az (A) és (B) szárak egymástól való távolsága a mellkas nagysága szerint kb. 30—30 cm. A támaszték a csatokkal ellátott és az (L) lemez végére erősített (x) szíjak útján a törzsre a köldök magasságában erősíthető. A másik készüléknek, a «pneumatikus mellkaskötelék»-nek működési módja az elsőhöz hasonló és szintén arra szolgál, hogy a mellkas egyik felének mozgását megakadályozva, a másik mellkasrész működését erősítse. A mellkas másik részének működése igen nagy mértékben erősíttetik, aminek oka, hogy egy s ugyanazon tüdőfélre nézve a fölső és alsó részek hatását meg lehet különböztetni. Ha tehát a tüdő alsó részét mozgásában megakadályozzuk, a fölső tüdőszárnyak működése nagy mértékben növeltetik. Ezen berendezést az 5. ábrán mutatjuk be. A berendezést a meg nem nyúló, négyszögletes (M, N) kötelék képezi, mely 60—80 cm. hosszú és 13—18 cm. magas. A (p p p p) légpárna, mely szakadozott vonallal van jelölve, a (t) fémcső által levegővel megtölthető. A (t) cső folytatását egy az (r) csapban végződő kaucsukcső képezi. A kötelék a mellkas alsó részének körülzárására alkalmas (a csúcsbimbóktól lefelé) és az (x) szíjak, valamint megfelelő csatok út-. < ján hátul, a törzs középvonala mentén rög-