39839. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek, különösen nehezen olvadó fémekből álló elektromos izzólámpák számára való izzótestek vezető ellenállásának növelésére
uet vesznek föl. Föliiletük a művelet befefejezése után olyan fényes, mint kezdetben, amiből kitűnik, hogy a hatóanyagok nem grafitos állapotban vagy kizárólag a fémek tölületén választattak le. Úgyszintén azoknak vezető ellenállása most nagy mértékben és pedig a cserebomlásba lépő komponensek megválasztása szerint a tiszta fém vagy ötvözett ellenállásának 3, 4, sőt 10-szeresére és többszörösére is növekedett, míg azoknak olvadási pontja emellett gyakran semmit vagy csak keveset és az izzólámpák gyártása szempontjából gyakorlatilag tekintetbe nem jövő mértékben szoríttatik le. A jelen eljárás foganatosítására a borral, szilíciummal vagy szénnel vagy ezeknek keverékeivel vagy ezen anyagoknak föntnevezett fajtájú vegyületeivel gőz- vagy gázalakban, poralakban vagy többé-kevésbé oldott, folyós vagy pásztaszerű állapotban érintkezésbe hozott és kezélendő fémtesteket elektromos árammal vagy indifferens atmoszférában való külső hevítés útján hozhatjuk fehér izzásra. Lehet a kezelendő fémtesteket olyan gázokból vagy gőzökből álló atmoszférában is, melyek a melegben bórt, szilíciumot, illetve szenet választanak le, csökkentett vagy nagyobbított nyomása alatt melegíteni és ezen gázokat vagy gőzöket adott esetben neutrális gázokkal, pl. hydrogénnel hígítani. Végre a fémtesteket kristályos vagy kolloid os állapotban kezelhetjük a megadott módok egyike szerint, ezen utóbbi esetben a fehér izzásra való hevítést a kolloidos fémeknek vagy ötvözeteknek kristályos állapotba való átalakításánál a fönt jellemzett testek jelenlétében végezzük, oly célból, hogy ezáltal korlátolt mennyiségű bornak, szilíciumnak vagy szénnek fölvételét ezen fémek vagy~otvözetek által és ezek elektromos vezetőellenállásának növekedését a jelen találmány szerint létesítsük. A következőkben a jelen eljárás néhány t'oganatosítási példáját fogjuk közelebbről ismertetni, mimellett föltételezzük, hogy elektromos izzólámpák számára való izzótestek előállításáról van szó. A) Evakuált tartályban levő kolloidus szálhoz, huzalhoz vagy ízzótesthez a bevezetésben említett gázoknak vagy gőzöknek, pl. bórhydrogénnek egy előzetes kísérlettel tapasztalati úton megállapított, az ellenállásnak kívánt növelésére elegendő mennyiségét bocsátjuk be és a szálat stb. a csökentett nyomás allatt álló hígított gázban, pl. elektromos áram segélyével vagy közönséges módon külső hevítéssel lassan fehér izzásig hevítjük és rövid ideig, pl. 30 percig, ennél a hőmérsékletnél tartjuk, míg az öszszes bórhydrogén megbomlott és a huzal fölülete kihűlés után fémes fényben mutatkozik. B) Egy másik fogauatosítási mód abban áll, hogy a kolloidus szálat, huzalt, pálcikát vagy ízzótestet, mely célszerűen olyan mérőeszközzel van összekötve, mely lehetővé teszi az elektromos ellenállás ellenőrzését, olyan atmoszférában melegítjük, mely legnagyobb részben olyan fajta gázból áll, mely ezen folyamatnál alkalmazásba jövő kémiai testeket] meg nem támadja, amilyen pl. a hydrogén és kisebb részben a bomlásba jutó anyagból, pl. szilicium-hydrogénből vagy nehéz szénhydrogénnek gőzeiből áll. Emellett végezetül addig hevítünk fehér izzásra, míg a mérőeszköz meg nem mutatja, hogy a kívánt ellenállást elértük. C) Kevésbé célszerűen úgy dolgozunk, hogy a kolloidos szálat először a közönséges tömör kristályos állapotba alakítjuk át és csak azután kezeljük a fönti foganatosítási módok egyike szerint. Ezen esetben olyan szálakat, huzalokat vagy ízzótesteket is alkalmazhatunk, melyek más módon, pl. a fémek húzása stb. útján állíttattak elő és ezeknek ellenállását is fokozhatjuk. D) Akképen is eljárhatunk, hogy a kolloidus vagy tömör kristályos fémekből álló huzalok, szálak vagy ízzótestek ízzítását közönséges vagy nagyobbított nyomás alatt olyan atmoszférában végezzük, mely a tiszta, más gáz által nem hígított bomlásba jutó gázokból vagy gőzökből, pl. bórhydrogénből, sziliciumliydrogénből, szénhydrogénekből vagy más olyan vegyületekből áll, me-