39790. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és gép gabona és hasonló termények aprítására

Megjelent 1907. évi szeptember hó 3<)-án. MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEIRAS 39790. szara. X/i- OSZTÁLY. Berendezés és gép gabona és hasonló termények aprítására. PROCHÁSKA OSZKÁR MALOMTULAJDONOS TEMESVÁRON. A szabadalom bejelentésének napja 1907 január hó 14-ike. Jelen találmány tárgya berendezés és gép gabonának é3 hasonló terményeknek aprítására, melynek segélyével az anyag nyírás és zúzás nélkül tisztán elvágatik, azaz az anyag külső héja nem dörzsöltetik széjjel, mint pl. a műőrlésnél alkalmazott darálásnál és a mag belső részéből lisztrészecskék nem választatnak le. A darálás célját a műőrlésnél az képezi, hogy az anyag lehetőleg tisztán apríttassék és hogy oly terméket nyerjünk, mely lehetőleg nagy mennyiségű darát, azaz aprított anyagot és kevés lisztet tartalmazzon. Mihelyt a darált anyag lisztet tartalmaz, ez azt mutatja, hogy a héjra szétdörzsölő és zúzó hatás fejtetett ki, minek folytán a nyert finom liszt mennyisége csökken. Az eddig ismert hengerekkel, daráló korongokkal és korongmalmokkal tiszta darálás, illetve aprítás nem volt elérhető. A hengereknél a zúzás nélkül való aprítás ki van zárva, mert a hengerek az anyagot érintkezési helyükön nyíró igénybevételen kívül nyomó igénybevételnek is teszik ki, minek folytán az anyag szétzuzatik. A zúzás folytán a liszt lényeges mennyisége a magból kinyomatik, miáltal nemcsak a tinóm termékek mennyisége csökken, hanem a nagy csapsurlódás folytán a hengerek munkaszükséglete is növekszik. Ezenfelül a hengerek helyszükséglete is igen nagy. Az említett darálókorongok és desintegrátorok eddig nem nyerhettek gyakorlati alkalmazást, mert az élek hajlásszögének meghatározására nem fordítottak gondot. Ennek folytán tisztán véletlenre bízatott, hogy az anyag mikor és miképen ragadtatott meg a készülékekben és hogy milyen utat futott be a korongon. Ennek következtében az aprítandó anyagrész ezen gépeknél, melyek peckekkel, élekkel, fogazott korongokkal, recézett dudorodásokkal bírtak, ütés által szétzúzott, élek között elnyiratott, főleg azonban széjjeldörzsöltetett, minélfogva ezen gépeket a gyakorlatban nem használták. A jelen találálmány tárgyát képező berendezésnél a gabonaszemek mindenekelőtt egy körben forgó és egy álló korong egyegy kése által képezett szögbe záratnak be, mire a körben forgó korong rákövetkező kése által elvágatnak. Az 1. és 2. ábrán a berendezéshez tartozó korongot tüntettük föl sémásan. A két korongot egymáson fekve képzeljük és fölvesszük, hogy az alsó korong végez körforgást. A kések, melyek szerkezetét alább még